Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

Ezek alapján hűtlenség bűntette nem állapítható meg. c./ A Magyar Népköz t ársaság megdöntésére irányuló szerve z kedés A bíróság megállapítása szerint Donath az angol titkosszolgálat megbízásából romboló munkát végzett, mint földművelésügyi államtitkár. Segítette az FM összeesküvők tevé­kenységét, hátráltatta a földreform végrehajtását és különböző más kártevéseket hajtott végre. Részt vett faj Kádár János által vezetett összeesküvésben, végrehajtotta az össze­esküvés vezetőinek utasításait és rendszeresen megjelent a Márciusi Front volt tagjainak ellenséges összejövetelein. Bizonyítékul szolgált [a] vádlottak sablonos, szinte szó szerint egybehangzó vallomása és több tanúvallomás, melyek Donath kártevő tevékenységére vonatkozólag szolgáltattak adatokat. (I. kötet.) A felülvizsgálat megállapította, hogy a Márciusi Front volt tagjainak összejövetele nem minősíthető szervezkedésnek. Donath részt vett ezeken az összejöveteleken és az ott elhangzott kijelentéseket, amelyek közül több ellenségesnek is minősíthető, nem akadályozta meg, sőt maga is tett destruktívnak minősíthető kijelentéseket. A vizsgálat nem állapította meg, hogy Donath Ferenc fontos állami és pártbeosztásában kártevő tevékenységet fejtett ki. Fentieket bizonyítja Donath Ferenc és elítélt társainak egybehangzó módosított vallomása, valamint a kártevésre vonatkozólag kihallgatott több tanú vallomása. (IV. kötet 268-274 oldalig, 359-379. oldalig.) Ezek szerint a szervezkedés bűntette Donath Ferenc vonatkozásában nem volt megálla­pítható. ITI. r. Kállai G y u 1 a a./ Háborús és né pellenes bűntett A bíróság ítéletében megállapította, hogy Kállai Gyula 1942-ben a rendőrség őrizetében besúgó tevékenységre vállalkozott. 1943 októberéig Wayand Tibornak rendszeres jelen­téseket adott az illegális mozgalomról. Bizonyítékul szolgált Kállai Gyula beismerő vallomása és a tanúként kihallgatott volt horthysta nyomozók vallomása, amelyek közvetett módon feltevésekre hivatkozva bizo­nyították azt, hogy besúgó tevékenységet fejtett ki. (I. kötet.) A felülvizsgálat szerint Kállai Gyula 1936 szeptemberében Debrecenben került szorosabb kapcsolatba a munkásmozgalommal. Haladó szellemű cikkeket írt a Tovább című lapban, majd Budapestre került a Népszava szerkesztőségéhez, ahol németellenes, haladó szelle­mű írásai jelentek meg. 1941 -ben Mód Aladár kapcsolta be a KMP-be. Kállai tagja volt a párt propagandabizottságának és feladata volt a sajtó területén a legális lehetőségek

Next

/
Thumbnails
Contents