Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
Több alkalommal szovjet- és pártellenesnek minősíthető kijelentései voltak. Például amikor a Márciusi Front tagjai egyes pártvezetőkkel szemben vélt sérelmeiket felvetették, Haraszti hangoztatta, hogy ne hagyják magukat, harcoljanak az igazukért. Elégedetlenségét igyekezett átvinni a többiekre, hangoztatta, hogy a Szovjetunióból hazatért elvtársak nem ismerik a magyarországi helyzetet, munkatársai körében gyakran használta a „moszkovita" elnevezést, mely alatt a Szovjetunióból hazatért elvtársak bizonyos lebecsülését juttatta kifejezésre. A vizsgálat nem állapította meg, hogy ezeket a kifejezéseket lázító célzattal tette. Csak a felszabadulás utáni magatartását javasoljuk vád tárgyává tenni, demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében. (BHÖ 314 2. pont Ibi bek.) Újhelyi Szilárd, 39 éves, értelmiségi családból származik, a Rádió volt helyettes igazgatója, 1934-től az Új Vetés című turulista folyóiratnak volt a fő- és felelős szerkesztője, melyben több cikket írt nacionalista szellemben. 1936-ban Donath utasítására maradt meg a folyóirat főszerkesztőjének, ettől az időtől kezdve a párt utasításainak megfelelően írta cikkeit. 1938-ban a Tovább című haladó szellemű folyóiratot adta ki. 1934-ben írt cikkei miatt nem javasolom a vádemelést, mivel fasiszta cikkeket csak addig írt, amíg nem került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1940-ben beismerő vallomást tett a horthysta rendőrség előtt, vallomása nem volt felderítő jellegű, csak olyan tényeket ismert be, amelyeket vádlott-társai már a rendőrség előtt bevallottak. Vallomása alapján további őrizetbe vételekre nem került sor. Beismerő vallomásának semmiféle káros következménye nem volt, ezért ezt a magatartását nem javasolom vád tárgyává tenni. 1944-ben újra őrizetbe került, mivel a csendőrség előtt ismeretes volt Donáthtal való kapcsolata és az illegalitásban levő Donath Ferencet rajta keresztül akarta kézre keríteni a csendőrség. Újhelyi vállalkozott arra, hogy Donáthot felkutatja, ugyanakkor feleségét túszként letartóztatásban, anyját házi őrizetben tartották. A csendőrséget nem vezette Donath nyomára, bár erre lehetősége lett volna, sőt az egyik alkalommal Harasztit figyelmeztette, hogy ő a csendőrség megfigyelése alatt áll. Ezt a magatartását a párt előtt feltárta. A tényállásból megállapítható, hogy Újhelyinek a besúgásra vállalkozása formai jellegű volt, további magatartásából kitűnik, hogy nem volt szándékában a vállalt feladatot végrehajtani. Ezért ezt a magatartását nem javasolom vád tárgyává tenni. Veres József, 48 éves, munkáscsaládból származik, volt belügyminiszter-helyettes, 1933-34-ben több jobboldali, fasiszta szervezetnek volt a tagja, a Nemzeti Munkaközpont, Magyar Jövő Szövetség, Kettőskereszt Vérszövetség elnevezésű szervezeteknek. Egy időben szervező munkát is végzett a Magyar Jövő Szövetségben. 1937-től kezdve belekapcsolódott a munkásmozgalomba, az SZDP, később a KMP tagja lett. A felszabadulás után 1934-es cselekményeit elhallgatta a párt előtt. Ezt a magatartását nem javasolom vád tárgyává tenni, mert a fasiszta szervezetekben való tevékenységét megszakította, mihelyt a munkásmozgalommal kapcsolatba került. Büntetőjogszabályok Hivatalos Összeállítása.
