Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
1933-ban a horthysta rendőrség előtt beismerő vallomást tett, melynek alapján három személyt vettek őrizetbe 308 és 2-2 évre elítélték őket. Ez a bűncselekmény elévült, az ügyészi álláspont szerint a bíróság állapítsa meg a bűnösségét, azonban elévülés címén a büntetés kiszabását mellőzze. Donath Ferenc 1940-ben beismerő vallomást tett a horthysta rendőrség előtt, melynek alapján két személy őrizetbe vételére került sor. 309 Ezek rövid időn belül szabadlábra kerültek, rendőri felügyelet alá lettek helyezve. Donath kiszabadulása után közölte ezekkel a személyekkel, hogy az ő vallomása alapján lettek letartóztatva és segítségükre volt az ügyvédi védelem ellátásában. Donath a felszabadulás után ezen cselekményét a KEB előtt feltárta, életrajzaiba bevette. Ezen cselekményéért a bűnösség megállapítását indítványozzuk. Szerepe a pártfeloszlatás kérdésében még nincs tisztázva. Amennyiben beigazolódik, hogy ideológiai képzettségével befolyást gyakorolt Kádár János tevékenységére, úgy őellene népellenes bűntett miatt vádat emelünk. Kállai Gyul a 1942-ben beismerő vallomást tett a rendőrség előtt az illegális pártban betöltött szerepéről. A vizsgálat alapján nem nyert beigazolást, hogy vallomása felderítő jellegű volt. 310 Vallomásának nem voltak következményei, senki nem került őrizetbe. Ezen cselekményt nem minősítjük bűntettnek és nem tesszük vád tárgyává. Haraszti Sándor 1923-ban a Napló című burzsoá nacionalista lapban szovjetellenes cikkeket írt. Később 1928-tól kezdve megjelenő irodalmi és politikai cikkei határozottan haladó szellemben voltak írva. A felszabadulás után voltak destruktív, ellenséges megnyilvánulásai. Az ügyészség a felszabadulás előtt írt szovjetellenes cikkeit vád tárgyává teszi azért, mert összefüggést lát ezen cselekmény és a felszabadulás utáni ellenséges magatartása között. A vádat népellenes bűntett miatt tartjuk fenn és a felszabadulás utáni ellenséges magatartást súlyosbító körülményként indítványozzuk betudni. Veres József 1942-ben beismerő vallomást tett a horthysta rendőrség előtt. A rendőrség felszólítására közreműködött Prieszol József elvtárs lebuktatásában azáltal, hogy a helyszínre kiszálló detektíveknek Prieszol lakását megmutatta. Az ügyész ezt a cselekményt vád tárgyává teszi. 1933-34-ben több jobboldali, fasiszta szervezetnek volt a tagja. Tagja volt a Nemzeti Munkaközpont, Magyar Jövő Szövetség, Kettőskereszt Vérszövetség elnevezésű szervezeteknek. Egy időben szervezőmunkát is végzett a Magyar Jövő Szövetségben. 1934-től kezdve belekapcsolódott a munkásmozgalomba, majd az SZDP tagja lett, későbben a KMP-vel állott kapcsolatban. A fasiszta szervezetekben kifejtett tevékenységért való felelősségre vonás nem volna helyes, egyébként ez a bűncselekmény elévült. Újhelyi Szilárd 1940-ben beismerő vallomást tett, azonban következményei nem lettek. A vizsgálat nem állapította meg, hogy vallomása felderítő jellegű lett volna. 1944-ben újra Kádár vallomásának idején társai közül már csak Sebes György volt szabadlábon. A Pataki házaspárról van szó. Kállai vallott többek között az akkor még szabadlábon lévő Mód Aladárra.
