Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
Egy újabb találkozás alkalmával Losonczy közölte, hogy nagy szenzáció készül a hadifogolyügyben. A közlést hasznosnak találtam és úgy tudom, ebben az időben szerveztük meg az SZDP hadifogoly irodát. 1946 év őszén L. az induló 3 éves tervről szólt, és, hogy Varga Jenő részt vesz annak munkálataiban. Ez arra késztetett, hogy az SZDP gazdasági szakembereit gyorsabb munkára serkentsem, és így született meg az ötlet, hogy Káldor Miklóst Budapestre kellene hívni Londonból az SZDP hároméves tervének megalkotásához. Emlékezetem szerint 1947. július elején beszéltem újra Losonczyval a lakásomon, aki ekkor azt mondotta, hogy a fúzió kérdése napirendre került, és nem lesz nyugtunk addig, amíg az egyesülés be nem következik. Hitetlenkedve néztem rá, de ő azt mondotta, hogy a párt egyik vezetője és akkori közvetlen főnöke őt nagyon szereti, és sok mindent elmond neki. Donath Ferenc 1951. október 3. Losonczyt az 1936-37-es években ismertem meg. 1939 tavaszán megtudtam, hogy Losonczy Franciaországba utazik. Kiutazása előtt különböző pártmegbízatásokat adtam részére, amelyeket emigrált magyar komm[unisták]on keresztül kellett Fr[ranciao[rszág]ban végrehajtani. Feladataink végrehajtása érdekében összekapcsoltam levélben Papp Lajos párizsi komm[unista] vezetővel. 1940 áprilisában mozgalmi tevékenysége miatt a csendőrség letartóztatta. Letartóztatását követő napon engem is letartóztattak. Losonczy letartóztatása alatt áruló, gyáva magatartást tanúsított. Harmadik kihallgatásom során ugyanis a nyomozó elém tárta Losonczy vallomását, amely szerint rajtam keresztül kapcsolatba került „sánta Papp" fedőnevű illegális kommunistával. Az elém tárt vallomás bizonyította, hogy Losonczy elárulta komm[unista] tevékenységét és a vele kapcsolatban lévő személyek tevékenységét. Losonczyt pár hetes letartóztatás után szabadlábra helyezték, és ügye sohasem került bírósági tárgyalás elé. Losonczy már alagi letartóztatása idején közölte velem, hogy a csendőrség ajánlatot tett neki besúgói munkára, ő azonban az ajánlatot nem fogadta el. Bár tisztában voltam L. áruló magatartásával, mégis szoros baráti kapcsolatba kerültem vele már a felszabadulás előtt. Ehhez a baráti körhöz tartoztak még Újhelyi Szilárd, Kállai Gyula, Haraszti Sándor, Zöld Sándor és Tariska István. Rendszeresen összejöttünk Haraszti lakásán, ahol szovjetellenes, nacionalista] antiszem[ita] szellemben beszéltünk. A felszabadulás után is szoros kapcsolatot tartottam ezekkel a személyekkel, akikkel felváltva egymás lakásán jöttünk össze, és a felszabadulás előttihez hasonló szellemű beszélgetéseket folytattunk. Rágalmaztuk a párt egyes vezetőit. Losonczy és Kállai támadták apárt munkáskáder-politikáját és rágalmazták az ő munkaterületeiken dolgozó munkáskádereket. Csoportunknak az volt a célja, hogy ellenséges politikai nézetünk, elégedetlenségünk és sértődöttségünk következtében egymást támogassuk előre jutásunkban. így Losonczy jutatta a Rádióhoz Újhelyi Szilárdot, és az Athenaeumhoz Haraszti Sándort.
