Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

Kb. két alkalommal én magam is írtam a jegyzőkönyvét, amely emlékezetem szerint részletes volt. Losonczy Juhász alhdgy.-nak volt a besúgója, ezt bizonyítja, hogy Juhász több esetben személyesen ment ki érte a zárkába, nevetve jött be és Losonczy is jókedvű volt. Losonczy és Újhelyi Szilárd a csendőrnyomozóktól olyan feladatot kaptak, hogy figyeljék meg zárkatársaik beszélgetéseit, és egy esetet provokáljanak. Hogy több őrizetessel beszélhessenek, a zárkaszobában állandóan változtatták ülőhelyeiket. Losonczy és Újhelyi több esetben azt a kosztot kapta, amit mi csendőrök. Emlékezetem szerint Losonczy végleges jegyzőkönyve nagyrészt nemleges volt, ami még bíróság elé állításnak sem volt megfelelő. Losonczy kihallgatásai során beszélt egy irodalmi körről, melynek tagjai baloldali fiatalok voltak, és baloldali tevékenységet végeztek. Megmondotta azt is, hogy a Mocca eszpresszóban tartják megbeszéléseiket. Erről a körről Újhelyi Szilárd is ugyanilyen vallomást tett. E vallomások alapján több nyomozó kiment a hely színére és a kör tagjai közül többeket letartóztattak. Ezeket mind Debrecenbe szállították és valamennyiüket - értelmiségi fiatalemberek voltak - ott állították bíróság elé. 1941-ben Juhász alhadnaggyal egy szobában dolgoztam. Vagy két-három ízben történt meg, hogy Juhász 2 óra körül távozott és ezt mondotta: „Fiúk ma du. a Népszavához megyek Losonczyhoz, ha sürgősen keresnek, tudjátok hol vagyok." Ebben az időben a kolozsvári kommunisták felgöngyölítése folyt és Juhász részt vett ebben a munkában. Munka közben azonban többször felutazott jelentéstételre Budapestre. Ilyenkor két-három napot töltött Budapesten. Idejének nagy részét az irodában töltötte. Ilyenkor történt meg, hogy Losonczyhoz ment. Azért emlékszem erre határozottan, mert Losonczy személye úgy szerepelt előttünk, mint aki fontos személyiség a mozgalomban. Juhásznak ez a találkozása Losonczyval részünkre nem volt feltűnő, mert már előzően is tudtunk ilyen üzenet hátrahagyása folytán arról, hogy Juhász Losonczyval kapcsolatot tart. 1943-ban az alosztályon belül a békepárti röpiratok szerkesztésével kapcsolatosan ismét felmerült Losonczy neve, akkor megemlítette Juhász, hogy ebben Losonczynak valami része van. Szakasits Árpád: 1951. október hó 2. Határozottan állítom, hogy Losonczy Géza a pol[itikai] rendőrség ügynöke volt. Ezt a következők alapján állítom. Amikor Losonczy 1940-ben Alagról szabadult, felvételre jelentkezett a Népszavánál. Ekkor én Pajor Rudolfot Schweinitzerhez küldöttem, kérdezze meg alkalmazható-e Losonczy. Pajor azt a választ hozta, hogy minden további nélkül lehet alkalmazni és nincs elítélve és kérdéses, hogy lesz-e ítélet az ügyében. De ha elítélik, akkor nincs semmi zűr. Amikor Losonczy rendőri felügyeletének feloldása érdekében Pajor Schw[einitzernél] járt, az kedvezően nyilatkozott: „ Kissé messze ment ez a fiatalember, de nem lesz semmi nehézség, elintézzük." A rendőri felügyelet megszüntetése után Schw[einitzernél] jártam és azt kérdezte, mi van az ifjú forradalmárral? Kérdeztem, kit ért ez alatt? Mikor Losonczyt megnevezte, én mondottam, hogy a szerkesztőségben dolgozik. No lám, mondotta Sch[weinitzer], megmentettem magunknak egy tehetséges fiatalembert. Kérdezte, miért nem foglalkoztatom jobban, miért nem adok neki fontosabb beosztást? Amikor Losonczyval közöltem Schweinitzer magatartását, az láthatóan meglepte, zavarba jött, dadogott, majd azt állította, hogy miért van ilyen kegyben Schweinitzernél.