Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

szovjet szervek felé. Nemcsak új feladatát látta el - az információs alosztály helyettes vezetője lett -, hanem folytatta korábbi tevékenységét, építette saját bizalmas nyilvántartását. Csakhogy amíg addig „alkalomszerűen kapott adatok alapján" készítette feljegyzéseit, addig most már valóban módszeresen gyűjthette az információkat."

8 A szovjet államvédelmi szervek bár sokszor változtatták nevüket, míg az 1917 decemberében megalakított Csekából 1954-re KGB lett, hol beolvadtak a belső elhárításba, a belügybe, hol éppen fordítva: kiváltak belőle, hol népbiztosságként, hol minisztériumként működtek, s mindennek alapján nevezték NKVD-nek, NKGB-nek, MGB-nek, MVDnek,

119

de feladataik, munkájuk meglepően állandó maradt. Magyarországi aktivitásukról, létszámukról stb. szégyenletesen keveset tudunk.

120 Összehasonlítás hiányában is érdemes azonban a vonatkozó német adatokat megismernünk. A megszálló csapatokat az NKVD, illetve később az MVD 10 ezrede, továbbá a szovjet katonai adminisztráció kiépülésével 2230 NKVD és 399 NKGB munkatárs egészítette ki - a Magyarországon 1956-ban megismert - Szeröv vezérezredes parancsnoksága alatt, aki egyben a megszálló csapatoknál képviselte az NKVD-t, mindezt helyettes népbiztosként.

121 Ha figyelembe is vesszük a két ország megszállása közötti lényeges különbségeket, leginkább azt, hogy a szovjet megszállási övezetben ezek a szervek látták el azokat a feladatokat, amelyeket nálunk a politikai rendészeti osztályok, majd az államvédelmi osztály, börtönöket, táborokat tartottak fenn, valamint, hogy a Magyarországon is illetékes NKVD parancsnokság Bécs mellett, Badenben székelt - tehát nem terhelte a magyarországi „kvótát" - , akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy a budapesti Vilma királyné úton berendezkedő NKVD, illetve az MGB magyarországi jelenléte messze túlszárnyalta eddigi legmerészebb elképzeléseinket. Eleinte Muszajrov, majd Belkin tábornok parancsnoksága alá tartoztak, akinek a hatásköre kiterjedt a szomszédos országokra is. Erdei Ferenc belügyminiszter már 1944. december 28-án tárgyalt „Kuznyecov vezérezredes

122 helyettesével", s meglepve tapasztalta, hogy a szovjet tisztnek „a közönséges bűncselekményekre, illetve az azokkal szemben való eljárásra vonatkozólag semmi észrevétele nem volt. Annál többet tárgyaltak a politikai rendészetről, amellyel összefüggésben több általános tanácsot és javaslatot tett."

123 Szűcsnek 1946 őszétől, amikor az AVO-hoz került, nyilván még szorosabbá vált a kapcsolata a szovjet „szervekkel". Később nemcsak a már említett 1946-os „Gerendás" fedőnéven írt összefoglaló jelentése került elő, hanem egy hasonló 1948-ból is. A vallomások, a feljegyzések szemérmesen hallgatnak arról, kiknek is szóltak ezek a jelentések. Itt a konspiráció szabályai még szigorúbbak voltak. A szovjet tanácsadók számára mind118 TH V - 142 673/5. 74. 1950. november 10-i vallomása. 119 A háború alatt működő SZMERS-ről, a kémelhárításról és a GRU-ról, a vezérkar hírszolgálatáról most nem beszélve. 120 Az államvédelmi bizottság 1948. november 17-én járult hozzá Kádár János előterjesztése alapján 12 rendőrségi tanácsadó kéréséhez, ennek fele államvédelmi volt. Ugyanakkor döntött 20 ÁVH-s kiküldéséről a Szovjetunióba. (MOL M - KS 276. f. 84/12. őe. 10.) 1949. szeptember 2-án viszont a már egy éve Magyarországon lévő tanácsadók kitüntetéséről döntött. (MOL M - KS 276. f. 84/19. őe. 3.) 121 Foitzik, Jan: Sowjetische Militäradministration in Deutschland (SMAD) 1945-1949. Berlin, 1999, Akademie Verlag, 161. p. 122 Fjodor Iszidorovics Kuznyecov vezérezredes a vezérkari főnök helyettese, a katonai hírszerzés főnöke. 123 Dalnoki Miklós Béla kormányának ( Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A köt. (Szerk.: Szűcs László.) Budapest, 1997, Magyar Országos Levéltár, 94. p.