Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
27 Donath Ferenccel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy Rajk László javaslatára került be az illegális kommunista pártba. 1940-ben, a Kulich-vonal felgöngyölítése során őrizetbe került. Alagon áruló magatartást tanúsított, mozgalmi kapcsolataira felderítő vallomást tett. E magatartása alapján beszervezték. Beszervezésében Wayand Tibor is részt vett: „.. .Wayand elővette az Alagon aláírt nyilatkozatomat, majd arra utasított, hogy egy új szövegű nyilatkozatot írjak alá. Ennek oka az volt, hogy Wayand az Alagon felvett nyilatkozatot, illetve annak szövegét nem tartotta kielégítőnek. Az új nyilatkozat abban különbözött az előzőtől, hogy sokkal élesebb formában volt felvéve és tartalmazta, hogy a rendőrségnek felajánlom szolgálataimat. Beismerem, hogy a nyilatkozat aláírásával valóban vállalkoztam erre..." A vizsgálat megállapította, hogy Donath Ferencnek jelentős szerepe volt az illegális KMP feloszlatásában: Részt vett a Kádár-Szakasits találkozó megszervezésében és a pártfeloszlatás irányában befolyásolta Kádár Jánost. Erről az alábbiakat vallja: „...Emlékszem arra, hogy nem sokkal azután, hogy Kádárral kapcsolatba kerültem, felmerült közöttünk a németellenes, háborúellenes, széles nemzeti egységfront létrehozásának kérdése és ezzel kapcsolatban a KMP szerepe... Beismerem, hogy a KMP-ben a széles nemzeti antifasiszta egységfront létrejöttének akadályát láttuk... A KMP feloszlatásának helyeslése részemről tudatos, ellenséges cselekedet volt. Benne volt ebben a párttal, a munkásosztállyal szemben egész idegenkedésem, rothadtságom és gyávaságom. Személy szerint a KMP feloszlatásától az illegális munka megszüntetésétől, a harc letompítottságát, veszélytelenebb, kényelmesebb, kockázattal nem járó helyzetet vártam a magam részére is. Ezért helyeseltem és szorgalmaztam a párt feloszlatását és befolyásoltam Kádárt ebbe az irányba, mely felé ő hozzám hasonló beállítottsága miatt amúgy is vonzódott..." Donath következetesen pártellenes, likvidátor beállítottságát támasztja alá az a körülmény is, hogy 1944 szeptemberében következetesen a KMP újjáalakítása ellen foglalt állást. 3./ Kállai Gyula az 1942-es tömeges letartóztatások idején került őrizetbe. Az Andrássy laktanyában súlyos beismerő vallomást tett. Többek között Rózsa Ferenccel, Kasztéi Andrással való illegális kapcsolatára, az illegális KMP propaganda bizottságának munkájára vonatkozóan. Súlyos beismerő vallomása és gyáva magatartása alapján a kihallgatását vezető Wayand Tibor beszervezte. Erről Kállai az alábbiakat vallja: „...Wayand kijelentette, hogy amennyiben a rendőrségnek felajánlom szolgálataimat arra, hogy a jövőben a kommunista mozgalomról számára besúgásokat végzek, úgy elintézi, hogy a bíróságon semmi büntetést ne kapjak, sőt visszatérhessek régi munkahelyemre, a Népszava szerkesztőségébe. Beismerem, hogy Wayand beszervezési ajánlatát gyáva és áruló magatartásom következtében és a börtönbüntetéstől való félelmemben elfogadtam..."
