Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

Szóval 1942. májusban, utána 43 tavaszán. Hogy történt ez a találkozó 43 tavaszán? Hogy történt? 43 tavaszán úgy, hogy valahogy megtalálták a címemet. Hogy? Milyen címet? Maga illegalitásban volt, nem? Igen. Megtalálták a címét. És hogy keresték? És akkor ott meglestek. Hol lakott maga akkor? Ott, a Sándor utcában. Sándor utcában. Ki leste meg magát? Egy nyomozó. Hogy nézett ki? Egy olyan 30 év körüli. Pontosabban. Barna, borotvált arcú, széles arcú ember. Nevét nem tudja? Nem. Egyedül várta ő magát? Igen. Na és aztán mi történt? Mikor? Egy este. Este. És aztán mi történt? És akkor ez elvitt, előállított a főkapitányságra. Hová? A Schweinitzerhez. Akkor a Schweinitzer szobájába vitték? Igen. Akkor a Schweinitzer beszélt magával? Igen. Aztán? Mit mondott Schweinitzernek, hogy ment be, vagy mit csinált? És akkor mondta, hogy miért nem jelentkeztem, és miért tűntem el.