Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

F.: Az egy százalékát. R.: Azt mind leírtam. De abban, mikor velem szemben felmerült az, hogy én idegen test voltam a pártban, idegen hatalmak kezében, tudatos pártromboló stb., a mi ügyünk marad, de a pártvezetőségnek egy tragikus tévedése. Ezt merem állítani nyugodt lelkiismerettel. És hogyha van lehetőség rá, és nem sürgeti annyira a különböző esemény ennek az ügynek a tovább bonyolítását, akkor azt kérném, hogy kapjak egy nyugodt negyvennyolc órát, hogy leírhassam az egészet. K.: Egyet értsél meg! Itt kizárólag neked sürgős az, hogy magyarázd meg azt, amit a párt és a gondolat ellen elkövettél. Ez csak neked sürgős. R.: Ezt én mind a legmesszebbmenőén meg fogom csinálni. K.: Helyes. A másik pedig: a második leveledben, amit hozzánk írtál, a befejezésben te magad azt mondtad, hogy szemben az első levéllel, amikor azt írtad, hogy a pártban és az államvédelmiben benn van az amerikai ügynökség - megállapítod, hogy te vagy az ellenség a párton belül. írtad ezt? R.: írtam. K.: Na hát akkor erről beszélj, ne másról! R.: De én ezt mivel kapcsolatban írtam - ott van, hogy én képviseltem a párton belül olyan burzsoá ideológiai maradványokat, aminek eredményei alapján lettek ezek és ezek a Belügyminisztériumban stb. Erre írtam én, és ez az, amit én ma is tartok, ez az, amit én ma is vallok és meg is írtam sokkal részletesebben. Messzebbmenőkig kivizsgáltam azóta magamban a dolgokat, de egyet mondok - számon van az elvtárs - nem ejtem ki -, egyet mondok -, tragikus tévedése marad a pártvezetőségnek, ha engem... F.: 0 a...(többen beszélnek, nem érteni) R.: Bocsánatot kérek, én nem azt mondom, hogy én vagyok az igaz és, és... F.: Mi azt halljuk, hogy azt mondod... R.: A pártvezetőség végeredményben a tények ismeretének a hiányában itt, vagy amott... K.: Hát mondd csak Rajk, miért nézel bennünket hülyének, hát miért nem a Gerő vagy a Révai, vagy a Farkas vagy én ülök a te helyeden?! Miért nem velünk szemben téved tragikusan a párt? Mondd, miért? F.: Titóék is azt mondták, hogy Sztálint helytelenül informálták a tények alapján, vagyis a tények alapján Sztálint helytelen értékelésre vették [rá]. Te is ezzel a taktikával dolgozol, Rajk! R.: Az egy egészen más dolog, hogy (dadog) F.: Ma már ugye nyílt, szovjetellenes zászló alatt dolgoznak a Tito-féle trockisták. R.: Szóval egészen mást mutat az a tény... F.: Ugyanazt a taktikát választod. R.: Én nem választom ezt a taktikát. F.: Úgy látszik, egy iskolában neveltek benneteket. R.: De bocsánatot kérek, egy embernek az életében két dolog van. Az egyik, mondjuk, a cselekedetei, amelyeket elkövet, amelyeket végrehajt, és az beszél. A másik dolog pedig, hogy azt mondjam, az embernek a becsületessége, hogy mindezeket a hibákat jóhiszeműen követi el, ostobaságból követi el, megfelelő ideológiai képzettség hiányában követi-e el, vagy pedig tudatos, kártékony rombolni akarásból követi el. És én azt mondtam, és én (valaki közbeszól) - egy pillanat, én még akarok mondani valamit K.: Nézd, mi nem vagyunk itt Teleki téri kereskedők. R.: Szóval tud a párt adni negyvennyolc órát, hogy megírhassam...