Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

4. A FORRÁSKÖZLÉS SZEMPONTJAI A büntetőeljárás három szakaszból áll, nevezetesen a vizsgálatiból, az ügyésziből, s végül a bíróiból. Politikai ügyeket vizsgálhatott a honvédelmi miniszternek közvetlenül alárendelt HM Katonapolitikai Osztály és - a budapesti és vidéki Politikai Rendészeti Osztályok összevonása után - a belügyminiszter alá tartozó BM Államvédelmi Osztály. Maga a vizsgálat is két részből állt, az operatívból és a nyíltból. Az elsőben az államvédelmi szervek titkos eszközökkel gyűjtöttek adatokat, vagyis lehallgattak (leginkább telefont), követtek, ellenőrizték a delikvens postáját, b(izalmi) személyektől (mai meglehetősen pongyola kifejezéssel ügynököktől) szerzett információkat dolgoztak fel. Az operatív vizsgálat iratai maradtak fenn a legritkább esetben, s ha mégis, akkor még ma is ezek a legnehezebben hozzáférhetők. Elvétve megvannak a lehallgatások rögzített változatai, így Rajk és Szőnyi telefonbeszélgetései közül néhány, vagy a személyes megfigyelésekről, követésekről készült jelentések, mint pl. a szentesi Lakos-gyilkosság kommunista felbujtója, Dadi Imre vagy a volt honvédelmi miniszter, Vörös János esetében, s (főleg) a Katpol bizalmi embereinek beszámolóiról készített jelentések, így pl. a kémkedésért halálra ítélt Hadváry Pál ezredes anyagában. A nyílt vizsgálat általában házkutatással és a gyanúsított kihallgatásával vette kezdetét, ez kiegészült a tanúk meghallgatásával, szembesítési jegyzőkönyvekkel, s - esetenként a tárgyi bizonyítékokkal. Mindez azonban nem jelentette egyben azt, hogy ebben a szakaszban a vizsgálók már ne alkalmaztak volna további operatív eszközöket, így leginkább az ún. fogdahálózatot, vagyis olyan cellatársak jelentéseit, akik tájékoztatták a vizsgálókat akár arról, amit a gyanúsított kihallgatói elől elhallgatott, akár maguknak a kihallgatásoknak a hatásáról. A nyílt vizsgálat egyik célja éppen az volt, hogy az operatív úton szerzett információkat legalizálja. A vizsgálati szakaszt összesítő jegyzőkönyv zárta le, amelyet a további bizonyító erejűnek vélt iratokkal együtt, vádemelési indítvánnyal megküldték az illetékes ügyészségnek. Csak azok az eredeti iratok maradtak tehát a vizsgálati szerveknél, amelyeknek nem tulajdonítottak a vádemelés szempontjából jelentőséget. Belső szabályozás tiltotta viszont az operatív anyagok továbbküldését.

718 71X Olyannyira, hogy a BM még l9H9-ben is megtagadta, hogy megküldje e/eket pl. a Nagy Imre és társai pert felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságnak.