Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

szabadul. „Másnap megkaptam személyes holmijaimat. Ezek között számomra a legértékesebbeket: azt a néhány jegyzetfüzetet, amelyeket olvasmányaim alapján írogattam tele. Közöttük a Rákosinak írott feljegyzésem piszkozatát is [...] Az alezredes [feltehetően Szalma József, aki később július 22-én Kádárt is hazavittel udvariasan felajánlotta, hogy elkísér." Végigsétáltak a Margitszigeten, a Palatínus strand előtt ittak egy pohár sört, majd folytatták útjukat Békásmegyerre, Kállai bátyjához. Rákosi személyes intézkedésére az egykori külügyminisztert előbb a párt egyik vendégházába helyezték el, majd beutalták a balatonföldvári üdülőbe, „ahol a pártnak a nagy üdülő mellett volt még néhány villalakása is. Ezek egyikét ajánlották fel [...]

555 Ilyen figyelmes üdültetésben még sohasem volt részem."

556 „Vajon a nem önkéntes félrevonulás hosszú évei során - tette fel a kérdést Molnár Miklós - gondolt-e [Kádár] másra, mint arra a pillanatra, amikor visszakerül a hatalomba?"

557 1954 februárjában, amikor Gerő a szovjet nagykövetnek felvetette annak veszélyét, hogy széteshet a „párt vezető magja", akkor Kádár-optimistább pillanataiban - legfeljebb csak a neki szolgáltatandó igazságra, esetleges szabadulására gondolhatott. Mint valamiféle időzített bomba ült a börtönben, bár ekkor már Kállaihoz hasonlóan őt is átszállították a Conti utcaihoz képest üdülőnek tűnő Fő utcai AVH-s börtönbe.

558 Bár Kállai és Kádár is kellemes emlékeket őrzött a felülvizsgálatról, a kihallgatóikkal is meg voltak elégedve, magának a felülvizsgálatnak az eredménye hosszabb ideig kétséges volt. Ezt elsőként talán Haraszti Sándor érzékelte: „1954. március hó folyamán a Conti utcai fogházban megjelent nálam Erdély Jenő főhadnagy, [...] aki példátlan brutalitás hangon [sic!] arra igyekezett rábírni, hogy Radó orvosalezredes és Vásárhelyi Miklós elvtársra hamis vallomást tegyek kémkedéssel vádolva őket".

559 Mind a felülvizsgálatnak, mind a tárgyalásnak elkészült a minden részletre kiterjedő, pontos menetrendje, ezeket részben Gerővel, részben Nagy Imrével, részben a politikai bizottsággal egyeztették, beleértve a bírák, a beidézendő tanúk, a tárgyalás időpontjának kijelölését. Egyik sem az előre megtervezett módon történt. Az eredetileg kijelölt bírák

56

" valamennyien már számos esetben igazolták, hogy koncepciós perekben megfelelő politikai tapasztalatokkal rendelkeznek, de éppen ezért kiválasztásuk meglehetős ízléstelenségre vallott, hiszen a vádlottak sok esetben alapperükben ítélkező bírájukat kapták volna rés/érc megfelelő élelmiszerellátást, tisztálkodási lehetőséget és napi 30 perc sétát." Tervezet Kádár János, Pál ff y György, Sólyom Lászlóés társai ügye felülvizsgálatának előkészítésére, 1954. április 6. Közli Iratok. 2. 516-521. p. A „börtönrezsim" enyhítésére a politikai bizottság március 24-i határozata alapján került sor. (MOL M - KS 276. f. 53/167. őe.) 5-' E precedenst később - július 7-én - a politikai bizottság határozat rangjára emelte, mondván „a |rehabililálási| bizottság a rehabilitált részére a szabadulás utáni legkésőbb két hónapon belül biztosítson munkalehetőséget. A rehabilitált a két hónapból egyet üdülőben tölthet." MOL M - KS 276. f. 53/184. őe. 2. 556 Kállai 201-204,214-215. p. Molnár Miklós: Kádár János - avagy a történelem visszavág. Világosság, 1993. 9. sz. 33. p. • • Ennek egy részéi átalakították, komfortosították a felülvizsgálatukra váró foglyok számára. 559 TH y _ 15o 019/2. 353. Haraszti Sándor 1956. szeptember l()-i vallomása. „Ezt azért tartom fontosnak - mondta Haraszti a Legfőbb Ügyészségen -, mert |...| nevezeti jelenleg is a Tiszti Ház politikai tisztje." Nem sejthette, hogy néhány hónappal később Erdély Jenő már századosként maga is a Legfőbb Ügyészségen kamatoztatta képességeit, többek között - hogy témánknál maradjunk - Farkas Mihály és társai ügyében. 560 A katonai bíróságon Andó Ferenc és Ledényi Ferenc, a polgárinál pétiig Jónás Béla és Jankó Péter.