A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
III. FEJEZET FÜGGELÉK
A kötetben szereplő személyek életrajzi adatai ALAPY GYULA (1919-1982?) népfőügyész. 1930-ban belépett a szociáldemokrata pártba. 1945-ben települt át Csehszlovákiából Magyarországra. Győrben népügyész, majd a népügyészség vezetője. 1948-tól a Budapesti Államügyészség vezetője lett (belépett az MDP-be is). 1949-től a budapesti népügyészség tagja, 1951-től az államügyészség elnöke. 1953 és 1956 között a fővárosi ügyészség tagja. 1956 és 1958 között a Szovjetunióban élt, hazatérése után az MTA Jogtudományi Intézetében tudományos munkatárs. 1962-ben kizárták a pártból, később villany- és gázóra leolvasóként, majd vállalati jogtanácsosként dolgozott 1972-es nyugdíjazásáig. ALBRECHT FŐHERCEG ~ ALBRECHT FERENC JÓZSEF KÁROLY FŐHERCEG (1897-1955) Frigyes főherceg fia. Jogi tanulmányai mellett a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát is elvégezte. Hadnagyként részt vett az első világháborúban, az olaszországi harctéren. Az összeomlás után Budapesten telepedett meg. A magyar országgyűlés felsőházának tagja, az ifjúsági Vöröskereszt mozgalom védnöke, a Gyermekvédő Liga elnöke lett. A harmincas évektől kapcsolatba került a náci Németország több vezetőjével. A világháború után Nyugat-Európában telepedett le. ANGELO RÓTTA (1872-1965) szentszéki diplomata, 1930-tól budapesti apostoli nuncius. A második világháború idején sem hagyta el állomáshelyét, tevékenyen bekapcsolódott az üldözött zsidók menekítésébe, részükre vatikáni menleveleket, keresztleveleket szerzett. 1944-ben személyesen és jegyzékben is tiltakozott a magyar kormánynál a zsidók érdekében. 1945 áprilisában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság - szovjet nyomásra - felszólította, hogy haladéktalanul hagyja el az országot a külföldi követségek mindazon tagjaival együtt, akiket még a háború alatti magyar kormányok idejében akkreditáltak. ÁNGYÁN FÜLÖP szervita rendfőnök 1947-től. 1950-ben Rómában halt meg. ANTALL JÓZSEF (1896-1974) jogász, kisgazda politikus, miniszter. 1923-ban szerzett jogi oklevelet a budapesti tudományegyetemen, majd különböző minisztériumokban dolgozott. 193 l-ben lépett be az FKgP-be. 1939-től miniszteri osztálytanácsos és menekültügyi kormánybiztos a belügyminisztériumban. Segítette a különböző nemzetiségű menekülteket, a háború alatt együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. A Gestapo letartóztatta. A háború után újjáépítési államtitkár, majd miniszter (1945-1946). 1946. évi nyugdíjazása után a kisgazdapártban dolgozott, 1949-ben végleg visszavonult a politikától. APOR GÁBOR (1889-1969) báró, vatikáni magyar követ. A bécsi konzuli akadémia elvégzése (1913) és a első világháború után külügyi szolgálatba lépett. Attasé a berlini magyar követségen. A húszas években a varsói, majd a párizsi követségeken tanácsos, 1927-től a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. 1934-ben bécsi követ, majd külügyminisz-