A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
kiterjesztését. 16 A nyilatkozatban írásban kinevezte az összeesküvés négy tagját miniszternek: igazságügyminiszterré: DR. FARKAS ENDRE szentszéki ügyészt, (őrizetben) pénzügyminiszterré: SZÉKELYI IMRE volt Nemzeti Bank főellenőrt, (őrizetben) kereskedelmi miniszterré: LUZSINSZKY KÁROLY volt Kereskedelmi Bank igazgatót, (őrizetben) kultuszminiszterré: DR. GYOMLAY LÁSZLÓ tanárt, (őrizetben meghalt) A „miniszterek kinevezéséről" szóló - GRŐSZ által aláírt - írás egy példányát GYOMLAY PONGRÁCZ jelenlétében adta át SHERER-nek. BOZSIK utasítására közvetlen kapcsolata, - CZETTLER JENŐ - vasutasokból akciócsoportot szervezett, mely különböző kártevő és szabotázsakciókat hajtott végre. 17 (A csoport tagjai őrizetünkben.) CZETTLER maga kémkedett is, kémadatait svájci diplomatáknak adta át. A „kormány" egyik tagja. DR. HÉVEY LÁSZLÓ bekapcsolta az összeesküvésbe a volt Szent István Bajtársi Szövetség 18 legitimista, ellenforradalmi elemeinek csoportját. Ez a szervezet nagyszámú fegyverekkel [sic!] rendelkezett, melyeket lefoglaltunk. BOZSIK másik közvetlen kapcsolata, BALÁZSI SÁNDOR egy fasiszta propagandát kifejtő illegális csoportot kapcsolt az összeesküvéshez, melynek ROMVÁRI ISTVÁN volt keresztényszocialista titkár és PAPP ERVIN volt kispap voltak a vezetői. A csoport fasiszta röpcédulákat, brosúrákat készített és terjesztett. A PAPP-ROMVÁRl-féle nagy létszámú, széles körű illegális tevékenységet kifejtő csoport kettős irányítás alatt állt. A csoportnak PAPP ERVIN-en keresztül illegális felső kapcsolata és irányítója ENDRÉDY VENDEL zirci apát volt. ENDRÉDY VENDEL utasítására szervezték meg 1949 nyarán PAPP ERVIN és ROMVÁRI ISTVÁN illegális szervezetüket, „Keresztény Néppárt" 19 néven. A szervezet illegális kiadványait ENDRÉDY és BOZSIK egyaránt megkapták. 16 A Marshall-scgélyt az Amerikai Egyesült Államok kormánya nevében George Catlett Marshall külügyminiszter hirdette meg 1947. június 5-én a Harvard Egyetemen tartott beszédében. A segély a háború során tönkrement európai gazdaságot kívánta újjáépíteni. A kommunista államok az amerikai imperializmus térhódítását látták benne, és azt a világ két táborra szakadásának politikai, ideológiai álláspontjából ítélték meg. A magyar minisztertanács, követve a szocialista országok és a Szovjetunió példáját, 1947. július 10-én döntött arról, hogy Magyarország távol marad a Párizsba meghirdetett Marshall-tervvel foglalkozó konferenciáról. Ez a döntés alapvetően meghatározta Magyarország későbbi gazdasági fejlődését. Teljesen észszerű lépés lett volna Grősz József részéről, ha valóban kérte volna egy esetlegesen bekövetkező rendszerváltozás után a Marshall-segély kiterjesztését Magyarországra. Ennek azonban nincsen nyoma. 17 Lásd az I. fejezet 28. számú lábjegyzetét. If! Lásd az I. fejezet 36. számú lábjegyzetét. 19 A koncepcióba beépítették ezt a fiktív pártot. Az elnevezést bizonyára a második világháború idején működött Keresztény Néppárt, vagy az 1947-es választásokon 16,4%-val második legtöbb szavazatot elért Kereszténydemokrata Néppárt alapján találták ki.
