A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Persze az is elképzelhető, hogy a különböző hírek állandó kiszivárogtatása éppen azt a célt szolgálta, hogy az érintettek úgy kezeljék a valós információt is, mint a hamisat: ne higgyék el. Endrey Mihály egri segédpüspök 1951. április 27-én gyanútlanul elmondta egy államvédelmis ügynöknek értesülését, miszerint „ a kalocsai érseki palotát az állam lefoglalta és Grősz érseket munkatársaival együtt kitelepítette. Másnap felháborodottan mondta ügynökünknek, hogy személyesen meggyőződött a hír valótlanságáról, azonban azt egyre szélesebb körben terjesztik. Meggyőződése, hogy a hírt valaki tudatos zavarkeltés céljából indította útnak."

155 Mindenképpen meglepő és érthetetlen Grősz részéről az alapvető óvatosság hiánya. A kalocsai érsekről letartóztatását követően a vallomások, önvallomások és kihallgatási jegyzőkönyvek mellett a róla készült fogdajelentések szolgálnak a legtöbb adalékkal.

156 Ezek is megerősítik, hogy Grősz Józsefet nem lepte meg őrizetbe vétele. Az első zárkában töltött napról készült fogdajelentés szerint is nyugodtan, vidáman viselkedett, nagyot aludt. Elégedettségére magyarázatot adhat, hogy minden bizonnyal sokkal rosszabb bánásmódra számított, mint amit végül tapasztalt.

157 Sem a letartóztatás, sem a kihallgatások, sem pedig az előzetesben töltött idő nem törte meg jelentősen fizikailag. Az egész helyzet elsősorban pszichésen hatott rá. Egyetlen alkalommal sem alkalmaztak vele szemben fizikai erőszakot, de erre nem is volt szükség. Gyermekinek hat Grősz viselkedése az előzetes letartóztatás alatt. Elég volt a keményebb és az enyhébb, barátságosabb hangnemet váltogatni, néhány kedvezményt adni, ahhoz, hogy a kihallgatótisztek elérjék céljukat. Érdekes adalék Grősz személyiségéhez cigarettaszenvedélye. Jelentéseiben 23 alkalommal tesz említést a fogdahálózati személy a letartóztatott kalocsai érsek nikotinéhségéről, cigarettahiányáról, illetve elégedettségéről, miután emelték dohányfejadagját.

158 Grősz József letartóztatása idején is jó „hivatalnokként" viselkedett. Lelkiismeretesen elvégezte a rá rótt feladatokat, éjjeleken át írta önvallomásait, készségesen kiegészítette a hiányokat. A tárgyaláson is teljesen megfelelt az elvárásoknak. Nem valószínű, hogy mindezt pusztán megadásból, beletörődésből tette. Talán viselkedéséhez hozzájárult a nagyon korai felismerés, hogy lényegében úgyis minden az ÁVH akarata szerint történik, tehát értelmetlen az ellenállás. Ezt meg is fogalmazta egy alkalommal cellatársának: „[Péter Gábor] Felhívta Grősz figyelmét, hogy az itteni magatartása sokat fog számítani. Grősz nekem kijelentette, hogy ezt nagyon jól tudja és érzi, éppen ezért szem előtt fogja tartani, hogy a saját személyét mentse, amennyiben ez nem viszi a gyalázatba." Másutt: „O tud megfelelően alkalmazkodni és vigyázni fog az egészségére, éppen ezért igyekezni fog olyan vallomást tenni, amit az előadója 5 Történeti Hivatal O - 12302/1. Endrey Mihály személyi dossziéja. 85. p. 156 A kalocsai érsek nem tudta, hogy cellatársa fogdahálózati ügynök, és csak azért kerültek egy zárkába, hogy az ÁVH-s nyomozók minél több információhoz jussanak róla. A fogdajelentéseket éppen az elvárások miatt erős forráskritikával kell kezelni. 157 Lásd a 13. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 20. 158 Pl.: „Nagyon kívánta a cigarettát, a végén már a közös szívást sem utasította vissza. " Lásd a 32. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 26.