A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Úgy tűnik, hogy a kalocsai érsek boldogan átadta a magyar katolikus egyház vezetését Mindszenty Józsefnek. Ő maga így ismét távolabb kerülhetett a közügyektől: „A későbbi konferenciákon nem voltam túlságosan hangadó, de természetesen az egyházat érintő kérdésekben (egyesületekfeloszlatása, iskolák államosítása, hitoktatás stb.) én is megmondtam a véleményem; az ilyen kérdésekben való tiltakozásaink vagy kéréseink nyilvánosak voltak. "

I41 A Grőszről készült párt- és államvédelmis jelentések egymásnak is ellentmondanak. 1947-ben még Mindszenty a fő ellenfél, ezért a kalocsai érsekről készült jellemzésben is az esztergomi érsekhez fűződő kapcsolata alapján határozták meg Grősz József egyéniségét: „Nem tekinti Mindszentyt egyedüli fórumának már csak azért sem, mert ő régebbi érsek, és rangidős pap, de nem áll ki ellene, nincs határozott ellenvetése a prímás politikájára. "

]42 1951 májusában már a kalocsai érsek a legfőbb ellenség, de még mindig a Mindszenty hez fűződő reláció alapján jellemzik: „Gyenge jelleme dacára a katolikus hit egyik erőssége. A múltban nyílt demokráciaellenességet tanúsított, mindig állást foglalt Mindszenty mellett. A demokrácia iránti magatartása ma annyiban változott, hogy beszédeiben burkoltan támadja a demokráciát, de magatartásán meglátszik a félelem is."*

43 Hamis képet festenek ezek a jelentések Grősz Józsefről. Úgy állítják be, mint egy ingadozó, önálló döntésre képtelen személyt. Ellenben naplója és a róla készült fogdajelentések tanúsága szerint mindenről határozott véleménye volt, és ítéletei is általában helyesnek bizonyultak. Politikai éleslátására a legjobb példát a kalocsai érsek által megfogalmazott és a Vatikánba eljuttatott jelentések szolgáltatják. Ezekben nemcsak a katolikus egyház helyzetét írta le hitelesen, de mindenkor tényszerűen beszámolt az országban zajló politikai eseményekről.

144 Mindszenty József 1948. december 26-i letartóztatása után ismét Grősz József lett a katolikus püspöki kar elnöke, immár másodízben. Súlyos teher nehezedett rá. Megnyilatkozásain, akárcsak püspöktársain, érezni lehet a félelmet, a bizonytalanságot. Ezekben a napokban a kalocsai érsekkel szemben Czapik Gyula sokkal higgadtabbnak tűnik. Ugyanakkor nem lehet pusztán „félelemmel" magyarázni Grősz József viselkedését. Eddig mindig konkrét feladatokat kellett végrehajtania, mindig pontosan tudta, hogy mit várnak el tőle. Mindszenty letartóztatása után, Rómától elszigetelten, Grősznek és a püspököknek végig kellett gondolniuk a lehetőségeiket. A tanácstalanság egészen január 7-ig tartott. Ekkor érkezett meg Rómából a jezsuita Mócsy Imre, aki magával hozta XII. Pius pápának a magyar fő141 Lásd a 27. számú dokumentumot. Grősz József önvallomása. 1951. május 25. 142 Lásd az 1. számú dokumentumot. Grősz József kalocsai érsek jellemzése. 1947 április. 143 Lásd a 4. számú dokumentumot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4. 144 1945. szeptember 2-án Kalocsán kelt, a Szentatyához írt jelentését közli: Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 305-317. p. Ezenkívül lásd a 20b-c. számú dokumentumot. Grősz József levele Rómába a pápai államtitkárságnak. 1951. január 31.; Grősz József levélfogalmazványa Rómába a pápai államtitkárságnak. 1951 elején.