A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
III. FEJEZET FÜGGELÉK
a budapesti Központi Szeminárium spirituálisának. 1939-től a kalocsai szeminárium rektora. 1940-ben főegyházmegyei cenzor. A Kalocsai Néplap szerkesztője. 1946-ban népellenes bűnösként 10 hónapi börtönre ítélték. Fellebbezett, majd 1948 nyarán külföldre szökött. Kaliforniába került, majd 1959-ben a San Diego-i szeminárium spirituálisa lett. KEY, WILLIAM SHAFFER (1889-1959) amerikai altábornagy. 1944 decemberétől 1944 nyaráig a SZEB amerikai képviseletének vezetője. KICZKÓ KÁLMÁN (1881-1952) ügyvéd. 1905- ben a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. A budapesti ügyvédi kamara tagjaként dolgozott. KISS HORVÁTH MIHÁLY (1924- ) másodéves papnövendék volt Zircen, amikor 1951-ben letartóztatták. Tiltott határátlépés miatt (már átért Ausztriába, de az osztrák csendőrök letartóztatták és átadták a szovjeteknek, akik kiadták Magyarországnak) 1951. június 13-án négy és hat hónapi börtönbüntetésre ítélték. Vácról szabadult (1954). A forradalom után elhagyta az országot, Ausztriában szentelték pappá 1957-ben. Jelenleg az USA-ban él. KISS KÁROLY (1903-1983) bőripari munkás, kommunista politikus. 1932 óta a KMP tagja. 1944-től 1956-ig az MKP, illetve az MDP KV tagja. 1946 és 1956 között a KEB elnöke. 1949-től 1951-ig az Elnöki Tanács elnökhelyettese, 1951 és 1952 között külügyminiszter. 1952-től 1953-ig miniszterelnök-helyettes. 1957-től 1961-ig az MSZMP KB titkára, 1962-ig a PB tagja, haláláig KB tag. KISS LÁSZLÓ a Grősz-per idején államvédelmis százados. KOCZAK, STEPHEN ANDREW amerikai diplomata, a budapesti amerikai követség másodtitkára. 1949 elején kiutasították az országból. KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus. Már 1905-től kezdődően rendszeres népdalgyüjtő utakat tett. Első önálló szerzői estjére 1910-ben került sor, műsoron az első vonósnégyessel. 1907-től zeneakadémiai tanár. 1923-ban komponálta a Psalmus Hungaricust, amivel világhírű lett. Az MTA (levelező 1943, rendes 1945) tagja. Több állami elismerésben is részesült. Fontosabb müvei: Magyar népdalok (Bartókkal együtt 1906); Székelyfonó (daljáték 19241932); Háry János (daljáték 1926). KOMLÓS JÁNOS (1922-1980) államvédelmis nyomozó, újságíró, előadóművész. 1940-ben Budapesten érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1945 után került a BM ÁVO-ra. A Grősz-per idején államvédelmis százados. 1957 után a Magyar Rádiónál dolgozott, majd 1967-ig a Magyar Nemzet és a Népszabadság kulturális rovatát vezette. 1968-tól a Mikroszkóp Színpad igazgatója, a politikai kabaré megújítóinak egyike. KÓSA KÁLMÁN (1888-?) kultuszminisztériumi osztályfőnök a 30-as évektől a 40-es évek elejéig, a közép- és népoktatási csoport vezetője. 1946-ban a Budapesti Népbíróság elítélte. 1951-ben a Grősz József ellen lefolytatott koncepciós perben, mint a Grősz-kormány kultuszminiszter-jelöltjét említették. KOSSÁ ISTVÁN (1904-1965) villamoskalauz, kommunista politikus. 1923 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1942-ben egy büntető munkásszázaddal a frontra vitték, ahol szovjet fogságba esett. Elvégezte a hadifoglyok antifasiszta iskoláját. Pártmegbízatással hazatért Magyarországra. 1945 után a Szakszervezeti Tanács főtitkára, 1948-tól ipari, majd pénzügyminiszter. 1950-ben az Országos Munkabér Bizottság, 1951 -tői az Állami Egyházügyi Hivatal elnökévé nevezték ki. 1952-ben kohóés gépipari, majd általános gépipari miniszter lett. 1953-tól a Munkaerő-tartalékok Hivatalának elnöke, ezután az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 1956 novemberétől 1957 májusáig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány pénzügyminisztere, majd 1963-ig közlekedés- és postaügyi miniszter volt. 1945-től az MKP, illetve MDP KV és PB tagja volt. 1958-tól haláláig tagja volt az MSZMP KB-nak. KOVÁCS SÁNDOR (1893-1972) szombathelyi püspök. Teológiai tanulmányait a váci szemináriumban és Bécsben végezte. 1917-ben szentelték pappá. Tíz évig a váci püspökségen szolgált, majd 1927-től kecskeméti plébános, apát, esperes, fóesperes. 1944-től szombathelyi püspök. KÖNIG ZOLTÁN a Grősz-per idején államvédelmis hadnagy, majd százados.
