A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
III. FEJEZET FÜGGELÉK
csán végezte (1918-1926), majd azt követően a teológiát Rómában (1926-1934), ahol bölcsész és teológiai doktori címet kapott. 1932-ben szentelték pappá. Első állomáshelyén, Dunapatajon káplán. 1935-ben főszentszéki iktató és jegyző, érseki szertartó, helyettes teológiai tanár. 1940-1944 között érseki titkár. 1944 és 1950 között érseki irodaigazgató, 1948. november 8-án segédpüspök, de címét hamarosan visszavonták. 1951-ben az ÁVH letartóztatta, majd 1951. augusztus 9-én zárt tárgyaláson egy mellékperben öt év börtönre ítélték. 1957. február 11-én távozott az egyházmegyéből, 1959-ben polgári házasságot kötött. GÖMBÖS GYULA (1886-1936) katonatiszt, politikus, miniszterelnök. Az első világháború végét vezérkari századosként élte meg. A polgári forradalom idején a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, majd Zágrábban katonai attasé. 1919-ben a MOVE elnökévé választották, Bécsben részt vett az Antibolsevista Comité szervezésében. A szegedi kormány hadügyi államtitkára. Horthy híveként jelentékeny szerepet vállalt a királypuccsok leverésében. 1923-ban megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban hadügyi államtitkár, 1929-től honvédelmi miniszter. 1932-től miniszterelnök. GRÓH JÓZSEF (1883-1969) esztergomi ügyvéd, főegyházmegyei ügyész. Mindszenty József őt kérte védőjének. Az államvédelem 1949 elején letartóztatta, elítélték. 1953-ban szabadult, 1965-ig kényszerlakhelyen tartózkodott. GROMIK.O, ANDREJ (1909-1989) szovjet külügyminiszter. 1931-ben lépett be a kommunista pártba, 1939-ben a diplomáciai szolgálatnál kezd el dolgozni. 1943-tól amerikai követ lesz. Részt vesz Sztálinnal együtt a teheráni és a potsdami konferencián is. 1946-tól a Szovjetunió követe az ENSZ-ben. 1949 és 1957 között külügyminiszter-helyettes. 1957-től tagja a központi bizottságnak, majd 1973-tól a politikai bizottságnak. Támogatta a csehszlovákiai intervenciót 1968-ban és az afganisztáni bevonulást 1979-ben. 1985 és 1988 között a Szovjetunió államfője. GRŐSZ JÓZSEF (1887-1961) kalocsai érsek. 191 l-ben szentelték pappá. 1912-től káplán a Sopron vármegyei Faradon, majd a Mosón vármegyei Oroszváron. 1913-ban a Győrben püspöki levéltáros, irattáros, püspöki szertartó, majd szentszéki jegyző. 1921-től püspöki titkár, 1922-től szentszéki bíró. 1924-ben püspöki irodaigazgató. 1928-tól címzetes orthoziai püspök, és győri segédpüspök. 1931-ben kinevezték a győri káptalanba kanonoknak. 1939 és 1943 között szombathelyi megyés püspök. 1941-től a magyar fennhatóság alá került Mura-vidék apostoli adminisztrátora. 1943- tól kalocsai érsek. 1951. május 18. és 1956. május 19. között akadályozva volt hivatala betöltésében. GYÉRESSY BÉLA ÁGOSTON (1908-1986) pálos szerzetes. 1935-ben lépett be a pálos rendbe. Közreműködött a Fehér Barát című pálos lap szerkesztésében. 1951. augusztus 7-én a pálosok elleni mellékperben zárt tárgyaláson hét évre ítélték. 1956-ban szabadult Vácról. GYETVAI PÉTER (1912-1988) érseki irodaigazgató, kalocsai egyházmegyés pap. A gimnáziumot Kalocsán (1924-1932), a teológiát Budapesten végezte (1932-1938). 1938-ban szentelték pappá, a teológiai doktorátust is ebben az évben szerezte meg. A „Szent Szív Otthon" vezetője, 1939-től érseki jegyző és levéltáros. 1944- től érseki titkár, majd irodaigazgató. 1951. május 18-án Grősz érsekkel együtt tartóztatták le. Hét évre ítélték, Vácott raboskodott. 1956-ban szabadult. Visszaköltözött Kalocsára és az érsekség általános gondnoka, 1973-tól a papi otthon igazgatója lett. GYOMLAY LÁSZLÓ (1889-1951) középiskolai tanár. A gimnázium után a budapesti tudományegyetem bölcsészkarát végezte (1907-1911). Magyar-, latin-, görög nyelv- és irodalomtanár lett. Irodalomtudományból doktorált. 1913 és 1933 között az érseki gimnáziumban (ma II. Rákóczi Ferenc Gimnázium), majd 1944-ig a Madách Imre Gimnáziumban tanított. Számos ifjúsági regényt írt. 1945 után egy magyar katolikus egyetem felállításán fáradozott. A nyugdíjas gimnáziumi tanárt 1951. február 25-én tartóztatta le az ÁVH. 1951. március 17-én elhunyt a vizsgálati fogságban. HABSBURG OTTÓ ( 1912- ) IV. Károly utolsó magyar király és Zita királyné legidősebb fia. 1919 után elhagyta Ausztriát, csak 1966 után
