A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

ben hat alkalommal fordul elő, hogy az ügynök Grősz fáradtságáról, kimerültségéről ír. Az ÁVH gondoskodott az érsek számára „megfelelő elhelyezésről" is. Cellájában várta egy előre beépített fogdaügynök, akit Grősz, együtt-tartózkodásuk teljes ideje alatt bizalommal kezelt. A fogdahálózati jelentések rendkívül fontosak voltak a kihallgató tisztek számára. Elsőrendű információkat szereztek a kihallgatás menetének alakítására nézve. Különösen abban az esetben, ha a gyanútlan rab olyasmit árult el a cellában, amiről vallomásaiban nem tett említést. Ilyenkor a nyomozónak nagyon kellett ügyelnie a konspirációra, hiszen a fogdahálózati személy lebukását idézhette volna elő, ha „nyíltan kijátsza a kártyát". Különbözőképpen járhatott el. Egy másik rabtól szerzett információként is beállíthatta, de feltüntethette az alapos nyomozás eredményének is.

73 De nemcsak az újonnan nyert információk miatt volt fontos a fogdajelentés, hanem rajta keresztül lehetett a legpontosabban ellenőrizni a fogoly testi, lelki állapotát. Ez alapján el lehetett dönteni, hogy például mennyi idő kell még megtöréséhez, milyen módszert célszerű alkalmazni.

74 A fogdaügynök nyilván előre megkapta az ÁVH utasításait, szempontjait, hogy mit kell tartalmazni a jelentéseknek, mire kell különös figyelmet fordítani a beszélgetések során a cellában. Minden jelentés általános értékeléssel kezdődik, melyben a rabtárs hangulatára, viselkedésére, étvágyára és egészségi, idegi állapotára vonatkozó észrevételeit, megfigyeléseit foglalta össze a spicli. A részletes tartalmi kifejtés a gyanútlan fogoly saját ügyével kapcsolatos megjegyzései mellett a politikáról, az egyházról stb. alkotott véleményét tartalmazta. Gyakran olvasható szubjektív vélemény a fogdahálózati személytől, amelyben valamilyen általa fontosnak tartott információra hívja fel a nyomozó figyelmét, vagy csak jelzi, hogy a továbbiakban mire nézve akar adatot szerezni.

75 Az államvédelmis nyomozók számára a fogdahálózat csak az egyik forrás volt. Egy ügy vádlottjával való foglalkozásra nagyon komolyan felkészültek. Hozzáfértek korábbi ügynöki jelentésekhez, amelyek még a gyanúsított szabad életében keletkeztek. Alaposan tanulmányozták környezetét, kapcsolatait, ellenőrizték postáját. Egy alkalommal Grősz meglepetten mondta a fogdaügynöknek, hogy az előadó mennyire pontosan ismeri az életét.

76 A vádlott együttműködésre kényszerítéséhez a puszta információ azonban nem volt elegendő. Fontos kijelenteni, hogy a kalocsai érseket egyetlen alkalommal sem bántalmazták. Nem alkalmazták vele szemben azokat a módszereket, amelyek általáEgy alkalommal Grősz egy őrvezetőre panaszkodott a zárkaügynöknek, amit ő jelentésében is rögzített. Másnapra az őrvezető „kifogástalanul viselkedett, Grősz ezt észrevette". Lásd a 87. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 21. 74 Lásd a 25., 29. és a 39. számú dokumentumokat. Vajda Tibor államvédelmis őrnagy jelentése Grősz József magatartásáról. 1951. május 24., 25. és 28. 75 A fogdaügynök személyével a következő rész foglalkozik. 76 Lásd a 44. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 30.