A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

amit Iványi kiegészített azzal, hogy Máramaro s szigetről is írt már Grősznek. A kö­vetkező kérdést Iványi kapta, ezzel Grősz egyetértett. Ily módon a szembesítés jól sikerült, de Grősz nem tudja, mi lehet az indoka a szembesítésnek akkor, amikor mindkét fél végeredményben ugyanazt vallja. Iványi szovjet fogságból 1947-ben jött haza. Kalocsára nem mehetett, mert anti­szemita cikkeket írt és keresték. Grősz segített rajta, felvetette illegális néven a szom­bathelyi egyházmegyébe. A győri egyházmegyében is szolgált. Grősz csak itt mondta meg, hogy egy bácskai lelkész papírjaival látták el. Grősz kötelességének tartotta, hogy segítsen rajta, ebben semmi kifogásolni valót nem tartott [sic!]. Kb. 10 nappal Grősz lebukása előtt Iványi elzarándokolt a budai „Szentföldre", ott fogták el. Valóságos megváltás volt részére a lebukás, mert az állandó félelem miatt idegei már felmondták a szolgálatot. Most elég jól néz ki. Megemlítette Grősz, hogy Farkas is jól néz ki, csak szokatlanul hosszú a haja. Mikor Farkas bejött, örömmel akarta őt üdvözölni, de természetesen büntették. Grősz sajnálta Farkast. Alezredes előadója a szembesítés után mondta neki, hogy az írásbeli feladatában valamit elkent. Grősz elmondta nekem, hogy 1949 szeptemberében - mikor már sej­teni lehetett, hogy a szerzetesrendeket piszkálni fogják, kiadott egy vezérfonalat arra az esetre, ha a szerzetesrendeket feloszlatják. Ebben különösen azt domborította ki, hogy a szerzetesek hogyan [tartsák] egymással a kapcsolatot és rámutatott a fogada­lomtétel jelentőségére is. Grősz szerint az egyháznak közel évszázados gyakorlata van a szerzetesrendek feloszlatásának kérdésében, így nem talált kiutat [sic!]. Az 1919-es hasonló rendelkezést alakított[a] át a mostani helyzetnek megfelelően. Elő­adója azt hiszi, hogy az egészet ő találta ki. Mindkét előadó igen rendesen viselkedett a kihallgatáson, már két Harmónia ciga­retta elő volt készítve, mindegyiket elszívta. Az őrnagy is kezd rendes lenni, de meg­látszik rajta, hogy protestánsnak nevelték. BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 30-31. p. és Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 180-181. p. Gépelt, hitelesítés nélküli másodpéldány.

Next

/
Thumbnails
Contents