A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

hogy a büntetőtörvény összeesküvésnek minősíti azokat a cselekményeket is, amelyek nem a rendszer megdöntésére, de végeredményben a rendszer ellen történnek. Grősz azt válaszolta, hogy természetesen ebben a rendszerben ez így van. Grősz örömének adott kifejezést, hogy tulajdonképpen ügyének gerince ezzel be van fejezve, túl van a nehezén. Persze még biztos lesznek kihallgatásai és még érdeklődni fognak részletek után is. Szerinte azonban lényeges kérdés már nem igen fog felmerülni. A jegyzőkönyv végén nyilatkoznia kell, hogy miben érzi magát bűnösnek. Majd pedig az utolsó mondatban kijelentette, hogy a jegyzőkönyvet átolvasta és az helyesen van felvéve. Grősznek saját írásával is le kell írni az összefoglalót, 8 oldal már kész, de az előadó nem adta oda, hogy a cellában írjon, azzal, hogy hátha elolvassa a zárkatársa. Grősz ironikusan megjegyezte, hogy ezzel tulajdonképpen saját maga írta meg a vádiratát. Elmondotta még, hogy a kihallgatás jó hangulatban folyt le. Éjfél körül az őrnagy megkérdezte tőle, hogy nem-e álmos [sic!]. Grősz mondta, hogy álmos, mire az őrnagy azt kérdezte, hogy akkor miért nem kér feketét. Grősz azt válaszolta, hogy azért nem kér, mert az őrnagy úr igen haragos ember. - Kapott két csészével is és cigarettát is, amennyi kellett. Az őrnagy azt mondotta, hogy a zárkában azért tiltotta meg a dohányzást, mert az ő engedélye nélkül adott az őrség cigarettát Grősznek. Grősz említette, hogy nem tartotta még megfelelőnek az időt arra, hogy visszakérje holmiját, de ez is be fog következni egyszer. BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 47-48. p. és Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 151—152. p. Gépelt, hitelesítés nélküli másodpéldány.