A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

Farkas Endrével 1950 decemberben találkoztam a Központi Szemináriumban, majd 1951 januárban ö leutazott hozzám Kalocsára, de elkerültük egymást. A decemberi találkozó után tudtam meg - már nem emlékszem kitől -, hogy Bozsikot őrizetbe vették. Farkas januári látogatásával, mint mondta, csak azt akarta jelezni, hogy őt még nem fogták le. Az összeesküvéssel kapcsolatban 1951 februárjában beszéltem utoljára Farkas Endrével. Farkas ekkor abban reménykedett, hogy talán nem lesznek további őrizetbe vételek Bozsik lefogása után, mert úgy látja, hogy Bozsikot kizárólag a vasutasok körében szervezett illegális csoport tevékenységével kapcsolatban fogták le, tevékenységének többi részét nem derítették fel. Beismerem, hogy én - függetlenül Farkas szavaitól - ezután már számítottam esetleges őrizetbe vételemre. Beismerem, hogy beállítottságomnak és terveimnek megfelelően rendszeresen támogattam illegalitásban élő politikai bűnösöket és illegálisan Nyugatra szökő személyeket azzal a céllal, hogy átmentsem őket és biztosítsam rendszerváltozás utáni tervcink számára. 1947-től rendszeres, több száz forintos havi támogatást nyújtottam Iványi Endre illegalitásban élő volt kalocsai papnak, aki a saját szerkesztésében megjelent „Kalocsai Néplap" című újságban írt háborúra uszító cikkei miatt való felelősségre vonás elől bujkált. Az illegalitásban élő Iványival 1947-től 1951 májusában történt őrizetbe vételéig kb. 5-6 alkalommal találkoztam, s ilyenkor még külön 400-600 forinttal segítettem bujkálásában. Iványi, Hegyi Pál néven élt illegalitásban, bujkálásához a hamis iratokat tudtommal és beleegyezésemmel dr. Gombos Károly kalocsai érseki irodaigazgató juttatta Iványinak. Egy alkalommal ugyancsak az érseki irodán keresztül 50 dollárt küldtem Iványinak, a nálam elrejtett nagyobb valutamennyiségből. Iványihoz hasonlóan segítettem bujkálásában P. Vezér Ferenc pálost, kinek számára 1949 szeptemberében, vagy októberében P. Szabó László kérésére jurisdictiót adtam. P. Szabó ez alkalommal, sőt ezt megelőzően, 1949 tavaszán is közölte már, hogy P. Ferenc azért bujkál Soltvadkerten - Lelkes Pascal néven -, mert uszító beszédei és szovjet katonák meggyilkolásának gyanúja miatt keresik a hatóságok. 1949 őszén később a gyilkosságok elkövetésének vádja miatt bujkáló P. Ferenc részére írásban is megadtam Soltvadkertre a jurisdictiót. 1947-1948-1949 folyamán kb. 8-10 Jugoszláviából Magyarországon keresztül illegálisan nyugatra szökő pap keresett fel Kalocsán az érseki palotában. (Közülük Schröder Péter és Moullion Kálmán nevére emlékszem.) Ezeknek szállást nyújtottam, majd a velük folytatott személyes beszélgetés után fejenként kb. 20-20 dollárt adtam nekik, hogy elősegítsem bujkálásukat és szökésüket. Beismerem, hogy további tevékenységünk illegális anyagi alapjának biztosítása érdekében nagy mennyiségű valutát rejtegettem, s illegálisan külföldre juttattam a nagy nemzeti értéket képviselő ún. „Kalocsai Kódexet", nyolc „ősnyomtatvánnyal" együtt s ezek fejében kapott valutaösszegeket külföldön letétbe helyeztettem. 1945-től őrizetbe vételemig nagy mennyiségű USA dollárt, svájci frankot, angol fontot és törtaranyat rejtegettem, melyből a házkutatás során 1843 USA dollárt, 120 angol fontot, 100 svájci frankot és 50 gramm törtaranyat találtak meg.