A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

és Bozsik Pál plébános.

28 Az ÁVH 1950. december 19-én letartóztatta dr. Bozsik Pál nyugdíjas remetekertvárosi lelkészt és dr. Czettler Jenő nyugalmazott egyetemi tanárt. Régóta ismerték egymást. Politikai múltjuk miatt mindketten szerepeltek az államvédelem alapnyilvántartásában, őrizetbe vételükre mégis a vasutasok előzetes terhelő vallomásai alapján került sor. A koncepció szerint Mindszenty József esztergomi érsek még letartóztatása előtt megbízta politikai tanácsadóját és bizalmasát, Bozsik Pált egy a népi demokrácia megdöntésére irányuló szervezkedés kiépítésére és a hatalomátvétel utáni berendezkedésre. Az esztergomi érsek letartóztatása után Bozsik Grősz József irányítása alatt dolgozott tovább a népköztársaság megdöntése érdekében. Bozsik Pált leromlott egészségi állapota miatt az ÁVH nyomozói kénytelenek voltak kíméletesen kihallgatni. Csak 1951. február 14-én tudtak tőle terhelő vallomást kicsikami dr. Farkas Endrére

29 nézve, akit az ÁVH 1951. február 17-én vett őrizetbe.

30 Az államvédelmis forgatókönyv szerint Bozsik és Farkas együtt dolgoztak ki egy rendszerváltozás utáni kormányprogramot, amelyet Gyomlay László nyugdíjas gimnáziumi tanár és Pongrácz Alajos követségi alkalmazott segítségével az amerikai követséggel is közöltek. Rajtuk keresztül az amerikaiak állandó kapcsolatot tartottak az összeesküvőkkel. Ezáltal rendszeres kémjelentéseikben titkos belpolitikai és gazdasági adatokat közöltek az ellenséggel. Bozsik Pál valóban ismerte Mindszenty bíborost,

31 több alkalommal találkoztak is 1945 és 1948 között. Zakar Andrást, Mindszenty József titkárát az ÁVH a Grőszügybcn is kihallgatta. Vallomása szerint Bozsik és Mindszenty 1947-ben elviekben beszélt egy „kizárólag katolikus erőket tömörítő párt" alakításának fontosságáról.

32 Ez lehetett az államvédelem által kialakított, a népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvési koncepció alapja. Teljesen elferdített, hiszen 1947-ben egy megalakítandó katolikus párt az akkori többpárti időszakban semmi esetre sem tekinthető szervezkedésnek, pláne nem rendszer megdöntő szándéknak. Ugyanakkor az a vád is gyenge lábakon állt, hogy Bozsik, mint nyugdíjas remetekertvárosi plébános, olyan befolyással és kapcsolatokkal rendelkezett volna, hogy ez egy összeesküvés irányítására alkalmassá tette volna. Farkas Endre neve is szerepelt az ÁVH alapnyilvántartásában mint a két világháború közötti időben ismert közéleti személyiség. A felszabadulás után ügyvédi tevékenységet folytatott és szentszéki ügyésszé nevezték ki. Farkas Endre azért került be 2Í! Lásd a 3. számú dokumentumot. Az ÁVH összefoglaló jelentése a Bozsik Pál, Endrédy Vendel, Vezér Ferenc és társaik ellen folytatott vizsgálatok állásáról. 1951. április 25. Czettler Jenő a Katolikus Népszövetség alelnöke, Bozsik Pál, ugyanennek a szervezetnek volt vezetőségi tagja 1945 előtt. Az egyik letartóztatott vasutas pedig a Katolikus Népszövetség titkára volt. Czettler Jenőt 1951. augusztus 10-én a Grősz-per MÁV-os mellékperében 12 évre ítélték. BFL XXV. 4. f. 001221/1951; 615/1990. Czettler Jenő és társai. Bozsik Pál a Grősz-per II. rendű vádlottja 10 évet kapott. 29 A Grősz-per III. rendű vádlottját a bíróság 8 évre ítélte. 30 Történeti Hivatal V - 103458. Bozsik Pál. 228. p. 31 Vö. Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 268-269. p. 32 BFL XXV. 4. f. 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 186. p.