A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
fektusnak ugyancsak a békemozgalomról szóló feljegyzéseit. Beresztóczy Miklós prelátus cikke szintén a megállapodással foglalkozik. 240 Ez már komoly dolog: erősen belevág az egyházi fegyelem körébe. Az 1386. kánon 1. §-a azt mondja: (fordítás latinból) „ Tilos világi papoknak püspökük tudta nélkül, a szerzeteseknek pedig főelöljárójuk és a helyi főpásztor engedélye nélkül kiadni még olyan könyveket is, melyek profán dolgokról szólnak, és írni vagy szerkeszteni újságokat, napilapokat, vagy folyóiratokat. " 241 Az 1399. kánon ezt mondja: „A jog tiltja: hatodszor azokat a könyveket, melyek bármely katolikus dogmát támadnak, vagy kigúnyolnak, amelyek a Szentszéktől elítélt tévelyeket védelmeznek , melyek ócsárolják az istentiszteletet, melyek az egyházi fegyelmet igyekeznek megbontani és melyek adott alkalommal az egyházi hierarchiát, a papi, vagy szerzetesi állapotot gyalázzák." 242 Az 1384. kánon 2. §-a azt mondja: (fordítás latinból) „Amik e cím alatt a könyvekről elő vannak írva, azok a napilapok, folyóiratok közleményeire és más nyomtatott írásra is vonatkoznak, hacsak más nem világlik elő." 43 A Szent Hivatal döntvénye 1943. július l-jén: 244 (fordítás latinból) „Megkérdezték a Legfőbb Szent Kongregációtól: 2. ) Vajon szabad kiadni , terjeszteni, vagy olvasni könyveket, folyóiratokat, napilapokat, vagy újságokat, melyek a kommunista tanításnak, vagy akciónak kedveznek, vagy azokba írni, 3. ) Vajon azok a keresztény hívők a szentségekhez bocsáthatók-e, akik az 1. és 2. számokban említett cselekedeteket tudva és akarva tették. A főmagasságú és főtisztelendő atyák ... ezt a választ határozták el. A 2.) pontra vonatkozólag tagadóan: hisz maga a jog tiltja, /1399. kánon. A3.) pontra vonatkozólag tagadóan, a szentségek megtagadásának szokásos parancsa szerint azokra vonatkozólag, akik nem méltók rá." Nem kétséges, hogy az új lap „a kommunista akciónak kedvez", amint az sem kétséges, hogy „az egyházi fegyelmet igyekszik megbontani", a szerkesztők és írók tudva és akarva teszik, amit tesznek, a legkevesebb, amit ezzel kapcsolatban tenni kell, hogy a papság emlékezetébe idézzük a fenti kánonokat és döntvényt. Meg kell ezt tennünk annál is inkább, mert a papok újabban igen bomlanak [sic!], mennyi papi békebizottságok alakulnak [sic!] és adnak ki felhívásokat, a baranyai a püspöki karnak is küldött sürgönyt. Az 1927-es határozat 245 emlékezetbe idézése azért is szükséges, mert kezd veszedelmes formát ölteni a distinkció, hogy miben kell engedelmeskedni ~ A 30a. számú dokumentum kiemelései és kihagyásai megegyeznek az eredeti iraton található aláhúzásokkal és kihagyásokkal. 241 CIC 377. p. 242 CIC 380-382. p. 243 CIC 376. p. 244 Az évszám téves. Helyesen: 1949. július 1. Lásd a II. fejezet 196. számú lábjegyzetét. 245 Lásd a Szent Kongregáció 1927. évi döntését alább. AAS. 19, 138. p.