A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

már április végén elterjedt a kalocsai érseki palota elfoglalásának és Grősz kitelepítésének - akkor még - álhíre.

13 A párthatározat Mindszenty József esztergomi érsek letartóztatását és elítélését követően ugyan jelentős lépéselőnybe kerültek a kommunisták, a katolikus egyház folyamatos meghátrálásra kényszerült, azonban nem sikerült teljesen térdre kényszeríteni. 1951 tavaszára már az is bebizonyosodott, hogy az előző év augusztusában a katolikus egyház és a népköztársaság között létrejött megállapodás sem oldotta meg a felek problémáit. A katolikus főpapok vonakodtak együttműködni a kormánnyal, nem támogatták a békepapokat, a felhívásokra állandó kibúvókat kerestek. Talán ekkor érett meg a kommunista párt felső vezetésében a gondolat, hogy a katolikus egyház legyőzéséhez nem elég a békepapság bevetése, határozottabb lépésekre van szükség. Példaként szolgálhatott számukra csehszlovák elvtársaik eljárása, akik 1950 nyarától valóságos hadjáratot indítottak a katolikus kléms ellen.

14 A Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának 1951. április 5-i ülésén határozat született arról, hogy kéttagú pártdelegáció utazzon Csehszlovákiába az ottani egyházpolitika tanulmányozására. Ugyancsak ekkor döntöttek egy négytagú bizottság felállításáról „az általános papi politikai kérdések előkészítésére". Az elnök Révai József mellett részt vett a bizottság munkájában Darvas József miniszter, az agitációs propaganda osztály egy munkatársa és Péter Gábor „egy megbízható szakértője".

15 A bizottság egy hónapot kapott egy akcióprogram kidolgozására. Révai József a Titkárság 1951. május 4-i ülésén ismertette is az elkészült tervezetet az egyházpolitika módosításáról.

16 A javaslatból és a határozatból egyértelműen kiolvasható, hogy miért volt szükséges a párt egyházpolitikájának megváltoztatása, ki/kik ellen irányult az új „csapás", és lényegében már a későbbi per koncepciós váza is körvonalazódott. A dokumentummal kapcsolatban először is megállapítható, hogy az 1950. évi egyezmény és a szerzetesek működési engedélyének megvonása nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. A megállapodás nemcsak a békepapság szá103-104. p.; Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993, 295. p. 13 Történeti Hivatal O- 12302/1. Endrey Mihály személyi dossziéja. 85. p. 14 Csehszlovákiában 1950 júliusában kezdődtek meg a püspökök és papok letartóztatásai. Az év végéig hat püspököt vettek őrizetbe és ítéltek el összeesküvés, kémkedés és valutázás vádjával. Három püspököt háziőrizetben tartottak. A perek 1951 tavaszán is folytatódtak. A csehszlovák kommunisták a teljes katolikus hierarchiát szerették volna megbízható, a „hazafias papok" (a csehszlovák békepapság) mozgalmához tartozó személyekkel helyettesíteni. 15 MOL M-KS 276. f. 54/137. őe. MDP KV Titkárság ülésének jegyzőkönyve. 1951. április 5. 16 Lásd az 5. számú dokumentumot. Az MDP KV Titkárság határozata a párt egyházpolitikájának irányvonaláról. 1951. május 4. A fejezetben közölt idézetek, amennyiben lábjegyzetben nem utalok lelőhelyükre, kizárólag ugyanebből a dokumentumból származnak. (Sz. Cs.)