A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

GRŐSZ JÓZSEF ÖNVALLOMÁSA 1951. május 25. Ad 1.) 1949 tavaszán a budapesti Központi Szemináriumban felkeresett P. Szabó és rendfőnöke nevében engedélyt kér kápolna létesítésére a pálosok soltvadkerti szőlőjével kapcsolatos épületben, azzal az indoklással, hogy a szőlőjükben testvérek dolgoznak, akik állandóan ott tartózkodnak, a tartományfőnök egy pátert szándékozik odavenni, aki a testvéreknek misézik. Lehet, hogy az odaküldendöpáter nevét is megadta, és azt, hogy az illetőnek miért kell bujkálnia, de erre akkor nem reflektáltam, mert ez momentán nem volt aktuális; egy ilyen kápolna létesítése és felszerelése, valamint a felszerelés egyházhatósági felülvizsgálata egy bizonyos időt vesz igénybe. Az engedélyt elvben azonnal megadtam, de megmondtam, hogy kérjék írásban is. A kápolna egyházhatósági felülvizsgálását a soltvadkerti plébános végezte; jelentésének beérkezése után kapták meg az írásos engedélyt. Ennek megtörténte után ősszel - a közelebbi időpontra nem emlékszem — P. Szabó Kalocsán gyóntatási joghatóságot kért a Soltvadkertre helyezett páter részére; biztosan megmondta a nevét, mert a gyóntatási joghatóságot rendszerint névre adjuk; bár nem emlékszem rá, biztosra veszem, hogy elmondta bujkálásának okait is (uszító tartalmú beszédek, orosz katonák meggyilkolásának gyanúja); ezekre nem reflektáltam, mert ezek elbírálása a joghatóságot kérő rendfőnök dolga, s így feltételezhettem, hogy a rendfőnök a gyilkosság gyanúját alaptalannak találta. A gyóntatási joghatóságot, mint szóbeli kérések esetében általában szoktam, azonnal megadtam, csak most értesültem róla, hogy az érdekelt P. Vezér Ferenc ezt később írásban is kérte éspedig álnevére. Az érseki iroda, ha az aktát én és nem helynököm írta alá, bizonyára említette, hogy ki rejtőzik az álnév alatt, aztán ez az egész ügy kiment a fejemből annyira, hogy most mindkét név (P. Vezér Ferenc és Lelkes Pascal) új volt előttem. Ad 2.) Absolute nem emlékszem arra, hogy Farkas a hatalom átvételével kapcsolatos elképzeléseinél karhatalmi csoportok szervezéséről beszélt velem, ha az mégis megtörtént, rövid bejelentés formájában történhetett, talán a budapesti Közp[onti] szemináriumban, olyan püspöki konferencia után, amikor fáradság miatt alig vártam, hogy Farkastól megszabaduljak, és egy kicsit pihenhessek; ilyesmi nemegyszer történt. Ha Farkas valami kis támaszpontot tudna adni, talán eszembe jutna valami.