A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
A következő megbeszélések július 12. és 20., augusztus 3., 10., 19. és 24. napjain voltak. Az egész idő alatt állandó összeköttetésben voltunk, a szerzetesrendek és társulatok elöljáróival, augusztus 17. és 29. napjain pedig mindent, ami a megbeszéléseken történt, közöltünk a püspöki karral. A megbeszélések során kieszközöltük a következőket: 1. ) Az elhurcoltak megkapták személyes használatukra rendelt tárgyaikat (ruhanemű stb.), amelyeket a zárdából még nem loptak el. 2. ) A koncentrációs házakból elbocsátották az elhurcolt elöljárókat és mindazokat, akik családjukhoz óhajtottak visszatérni. 3. ) A szerzetesházak folytatólagos kiürítése emberségesebb módon történt, a szerzetesek magukkal vihették szükséges dolgaikat és a püspökök egy bizonyos számú papot az egyházmegyei szolgálatban visszatarthattak. 4. ) Mindazok, akik a kiürített házakból az övéikhez vagy magáncsaládokhoz kívántak menni, ezt megtehették. 5. ) Akik egyházi intézményeknél (szemináriumoknál, püspöki rezidenciáknál, egyházközségeknél) voltak alkalmazva, minden akadály nélkül maradhattak. 6. ) A betegek és mindazok, akik hatvanadik életévüket betöltötték, az e célra kijelölt és az állam által fenntartott szerzetesházakba vonulhattak, vagy valamelyes kegydíjjal (150 Ft) mehettek ahová akartak. 7. ) Hetekig a szerzetes templomok nyitva maradtak. A kápolnák felszerelése átadatott a plébánosnak. 8. ) Szent Ferenc Leányai budapesti (Széher út 45.) kórháza visszaadatott az egyháznak, beteg papok és szerzetesek részére; a betegeket gondozó nővérek is ugyanott visszamaradtak. 9. ) A budapesti tudományegyetemről leválasztott hittudományi kar helyébe a budapesti Központi Szemináriumban a magasabb teológiai tanulmányokra akadémiát létesíthettünk, amelynek személyi és dologi kiadásait az állam viseli; így a szemináriumot is mentesíteni tudtuk a lefoglalástól. 180 10. ) Visszaadatott hat középiskola, négy a fiúk és kettő a leányok részére: Ezeket ugyan ellenkezve, de mégis elfogadtuk, miután biztosítottak bennünket arról, hogy a gyermek katolikus nevelését és oktatását nem fogják akadályozni. Elfogadtuk az iskolákat részint azért is, hogy legalább néhány szerzetesrendet, mint ilyent, megmentsünk és az állami iskolák[ból] kizárt katolikus gyermekeket felvehessük: az iskolákat, miután a ciszterci rendet mindenképpen visszautasították, megkapták a bencések Pannonhalmán és Győrött, a piaristák Budapesten és Kecskeméten, a ferencesek Esztergomban és Szentendrén és a szegedi iskolanővérek Budapesten és Debrecenben: a tanárokat az állam fizeti. Az Elnöki Tanács 1950:23. számú törvényerejű rendelete (1950. június 30.) intézkedett az egyetemi hittudományi karoknak az egyházak részére történő átadásáról. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. augusztus 23-án a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának valamennyi oktatóját felmentette állásából. Szeptember 26-án már a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémián kezdődött meg az új tanév a teológiai hallgatók számára.
