A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

tisztséget, megemlékezve ugyancsak arról is, hogy az egyház szabadságért és szent jogaiért nemcsak szenvedést és szorongattatást, de életetek elvesztését is, ha szükséges, el kell viselnetek. Bizonyosra vesszük pedig, hogy a mi atyai buzdításunkra önként és tevékenyen válaszoltok, s hogy az egész katolikus Magyarország, ami nekünk annyira kedves, s melynek történetétől az Egyház annyi dicsőséges évkönyve visszhangzik, ez igen súlyos helyzethez mindenképp méltó lesz, sőt a többi nemzetnek is a keresztény bátorság kiváló példáját fogja nyújtani. Jól ismerjük ugyan a jelen idők súlyosságát, ami rátok, s híveitekre félelmesen nehezedik, de apostoli buzgóságotok, főpásztori okosságotok, s lelketeknek egyetértése és összefogása a szándékban és a cselekedetben is hasonlóképp ismeretes és tudott dolog előttünk, nem kevésbé ismertük meg és tapasztaltuk azt a legyőzhetetlen hűséget, amely - mivel egyedül Istenben bízik, s az Ő segítségére támaszkodik - mindenen diadalmaskodni és győzni tud. Egybefogva tehát elszántságotokat és bátorságotokat, folytassátok csak bátran Tiszteletre méltó Testvérek, azzal az erővel, amely az Égből ered és az isteni kegyelemből táplálkozik. Ne tévesszen meg titeket az igazság csalóka látszata, mely fel szokta morzsolni a lelkeket erőszakoskodásaival és incselkedéseivel. Őseitek, kik az előbbi korokban már mindenfajta tévedésnek ellenálltak, s annyi súlyos nehézségen diadalmaskodtak, arra tanítanak fényesen, hogy a keresztény vallást vádolni és támadni lehet, de legyőzni soha. Az ő nyomaikban járjatok hűségesen, és bármit követeljen is a sérthetetlen hit, bármit kívánjanak is hitvallásban és cselekedetben a keresztény parancsok, erre törekedjetek szakadatlanul, nem kímélve semmi fáradságot, s nem rettenve semmi félelemtől. Ez legyen vigasztalásotok, melynél nagyobb valóban nem is lehet: hogy tudniillik Krisztus békés és üdvös országáért harcoltok, ami nem e világból való (lásd Ján 18,36.), de melynek feladata az emberek erkölcseit igazsággal, igazságossággal és szeretettel fegyelmezni, s mindet e földi vándorlás után a mennyei hazába és az örök boldogságba kalauzolni. Különösképpen óhajtjuk pedig, Tiszteletre méltó Testvérek, hogy azokért is imádkozva az Isteni Megváltóhoz, valamint az O szentséges Anyjához, Magyarország Védőasszonyához, akik titeket üldöznek, arra igyekezzetek, hogy a tévelytől megfertőzött lelkeknek felragyogjon a mennyei fény, hogy a gyűlölettől és bosszútól megzavart lelkeket a keresztény egyetértés kibékítse és összefogja, s hogy végre valahára jobb és nyugodtabb idők virradjanak, mennyei malaszttól támogatva, szeretett hazátokra. Melynek záloga és szándékaitoknak pecsétje legyen Apostoli Áldásunk, melyet nektek, Tiszteletre méltó Testvérek és a rátok bízott nyájra, az Úrban szeretettel adunk, különösen azokra, „akik üldözést szenvednek az igazságért". (Mt 5,10.)