A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

1. GRŐSZ JÓZSEF KONCEPCIÓS ÜGYÉNEK ELŐZMÉNYEI Politikai események Mindszenty József 1948. december 26-i letartóztatását követően a magyarországi katolikus egyház rendkívül nehéz helyzetbe került. December 28-án Kádár János akkori belügyminiszter Grősz József kalocsai érseket (valamint Dudás Miklós hajdúdorogi, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspököt) Mindszenty József állítólagos terhelő vallomása alapján lemondásra szólította fel. Czapik Gyula egri érsek december 29-én előbb Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél, majd Kádár Jánosnál járva érdeklődött a tényekről. Kádár végül elárulta, hogy valójában Grősz ellen nincs semmilyen konkrét vád, de a másik három főpapot akármikor letartóztathatja. Közben Dobi István miniszterelnök 1949. január 4-re tárgyalásra hívta meg a püspököket.

1 Czapik érsek felkereste Rákosi Mátyást is, aki elmondta, hogy Grősz József és Dudás Miklós személye nem érdekli, Shvoy Lajossal és Pétery Józseffel pedig nem hajlandó tárgyalni. A főpapokat félelemmel töltötte el a kialakult helyzet: Rómával szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt, és a kommunisták szándékait illetően sem remélhettek semmi jót. Az aggodalommal teli légkört a január 4-én délelőtt tartott püspökkari értekezletről készült államvédelmis jelentés is jól visszaadja. A konferencián Grősz József elnökölt, és a legtöbbet ő, valamint Czapik Gyula beszélt. Közösen elfogadtak egy nyilatkozatot, amely a főpapok véleményét tükrözte a kialakult helyzetben. Megállapították, hogy az egyház és az állam viszonyának rendezése Róma közreműködését igényli. Nyilatkozatban utasították vissza az egyházat ért támadásokat a köztársasági államforma-, a demokrácia- és a foldreform-ellenesség kérdésében.

2 A kormány képviselőivel történt január 4-i esti találkozón Grősz József felolvasta a délelőtt elfogadott nyilatkozatot, és többé nem szólalt meg. A főpapok részéről egyedül az egri érsek beszélt. A tanácskozást anélkül szakították félbe, hogy bármiben megállapodtak 1 Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje. München, 1988, 32-33. p. 2 Történeti Hivatal O- 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 162-167. p. 3 Történeti Hivatal O- 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 168. p.