A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
síinkre állni és arra vonatkozóan kellene, mint jövendőbeli államfőnek, kötelezettséget vállalnom, hogy ezt a kölcsönt igénybe fogjuk venni. 1950 nyarán Farkas Endre tolmácsolta az amerikaiaknak azt a kérését, hogy találkozzam a budapesti USA-követség egyik tagjával Bozsik remetekertvárosi plébániáján, az illegális szervezkedéssel kapcsolatos megbeszélések céljából. Én közöltem Farkassal, hogy személyes találkozón a szervezkedés amerikai kapcsolatai közül senkivel sem akarok részt venni, mert Mindszenty esete megmutatta, hogy ilyen találkozó feltűnő lehet és helytelen. Kb. 1950 nyarának végén ismét felkeresett Gyomlay László Farkas társaságában és megkérdezte, hogy az ún. homo regius nyilatkozatot - melyet Farkastól megkapva, ő adott át az USA-követségi kapcsolatunknak - én írtam-e alá. Én a valóságnak megfelelően megerősítettem Gyomlay előtt, hogy én írtam alá a nyilatkozatot. Néhány hét múlva Gyomlay ismételten felkeresett Farkas társaságában és közölte, hogy az amerikaiak határozott kérésére most már egyenként ki kell neveznem a kormány tagjait. Farkas és Gyomlay közölték azt is, hogy ők Bozsikkal már össze is állították a teljes kormánylistát. Én közöltem velük, hogy a teljes kormány tagjainak a kinevezését nem írom alá, miután azt még időszerűtlennek tartom. Itt megjegyzem, hogy a 290 millió dolláros kölcsön kéréséről szóló nyilatkozatot ugyanilyen indoklással szintén nem írtam alá. Lehetséges, hogy Farkas vagy Gyomlay valamilyen egyéb nyilatkozatot is aláírattak velem, de biztosan csak a már részletezett három szervezkedéssel kapcsolatos írás aláírására emlékszem. Beismerem, hogy az illegális szervezkedés tagjai engem tekintettek a szervezkedés vezetőjének. Farkas Endre, pl. azon kívül, hogy rendszeresen beszámolt nekem a szervezkedéssel kapcsolatos eseményekről, különböző találkozásaink alkalmával kért, hogy jelöljem meg, kiket tartok megfelelőnek a főispáni és alispáni posztok betöltésére. Tárgyaltunk Farkassal a kormány egyes tagjainak személyére nézve is, így pl. Bozsik Pál miniszterelnökségéről, Farkas igazságügyminiszteri megbízásáról. Kormányunk külügyminisztere báró Apor Gábor lett volna. Később Bozsik miniszterelnök-jelölése elesett, miután Farkas közlése szerint az amerikaiak nem tartották helyesnek, ha egy pap lesz az átmeneti kormány vezetője, s így a tömegek várható ellenállásának letörésére teendő erőszakos intézkedések 172 egy pap nevéhez fűződnének. Én ezt a véleményt osztottam, s így vetettem fel, hogy Bozsik helyett Friedrich Istvánt kellene miniszterelnökké kinevezni, aki úgy gondoltam, hogy megfelelő lenne, miután 1919-ben, a Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom első miniszterelnökeként hasonló szerepet töltött be. Megjegyzem, hogy kb. 1950 tavaszától több megbeszélést folytattam a rendszerváltozással kapcsolatos politikai terveinkről Payr Hugó, volt képviselő, ismert legitimista politikussal, aki maga is igyekezett elősegíteni Friedrich miniszterelnöki jelöA szövegrészlet szerint Grőszék egy esetleges rendszerváltozás bekövetkeztekor tömeges ellenállásra számítottak. Tehát a népi demokrácia három év alatt olyan népszerű lett Magyarországon, hogy azt csakis erőszakkal, az ország lakosságának többsége ellenére lehetett volna megdönteni - sugallta a koncepció.
