A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
17. RÁKOSI MÁTYÁS ELŐADÁSA AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE ELŐTT A PÁRT EGYHÁZPOLITIKÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1951. május 22. [.. .] 162 Áttérek most az egyházi reakció kérdésére. A megegyezés, amelyet a katolikus egyház vezetőivel tavaly létrehoztunk, népi demokráciánk komoly sikere volt. Ez a siker tette lehetővé, hogy a katolikus papság egy része a népi demokrácia jó munkája, különösen a béke megvédése érdekében vívott küzdelmünk következtében mellénk állt. A püspöki kart az a veszély fenyegette, hogy ha változatlanul fenntartja a népi demokráciával szemben ellenséges magatartását, akkor elveszíti a néppel kapcsolatot tartó lelkészkedő papság közötti befolyását. A megegyezés utáni hónapokban egyre inkább láthatóvá vált, hogy a püspöki kar zöme és különösen a feloszlatott rendek vezetői a megállapodást nem igyekeznek betartani. Észrevettük, hogy a feloszlatott rendek egy része titokban tovább működik. Tapasztalhattuk, hogy a katolikus papok egy része gyakran a püspökök titkos helyeslése mellett, tovább áskálódik a népi demokrácia ellen. A békemozgalommal szemben is folytatta a püspöki kar negatív beállítottságát, dacára annak, hogy a kormánynyal kötött szerződésben kötelezték magukat a mozgalom támogatására. Világos volt, hogy a katolikus egyházi vezetők zöme változatlanul az amerikai imperialisták szekerét tolja, egy harmadik világháborútól várja régi befolyásának és vagyonának visszaállítását és e háború kitörésének meggyorsítása céljából igyekszik aláásni demokráciánk politikai és gazdasági erejét. Szaporodtak az illegális cselekmények, szökések a határon túlra, nyílt agitáció demokráciánk ellen stb. A nemzetközi helyzet élesedése is odahatott [sic!], hogy a katolikus egyházi reakció a vereségek dacára is újra aktivizálódjék. Minden oldalról mutatkoztak ennek az aktivizálódásnak a jelei, és amikor összegeztük őket, kialakult belőlük az a kép, hogy a püsAz első napirendi pontban Rákosi Mátyás politikai beszámolójában ismertette Kádár János és Kállai Gyula letartóztatásának okait (Ezt a jegyzőkönyvi részletet közli sorozatunk 3. kötete: Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent 1949-1956. Szerk.: Varga László. Bp., 2001, 246-253. p.). Azután következett a politikai beszámolóban a „klerikális reakció" demokráciaellenes tevékenységének értékelése.
