A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

ELŐSZÓ

gatási jegyzőkönyveknek, feljegyzéseknek, vallomásoknak lenniük. (Egy 1952 márciusa és májusa között összeállított 77 oldalas jegyzék tartalmazza azokat az iratokat, amelyeket a Grősz-per után kiselejteztek és megsemmisítettek.) Ennek ellenére úgy vélem, hogy az összegyűjtött dokumentumokból egy olyan válogatást sikerült összeállítanom, amely mindenképpen segíti az ötvenes évek megértését, feltárását. Az olvasó, kézbe véve a kötetet, talán meglepődik, hogy a dokumentumok közlése ott ér véget, ahol a koncepciós per kezdődik. Véleményem szerint maga a koncepciós per csak egy része a koncepciós eljárásnak, aminek három szakaszát különítem el. Az ügy a politikai szándékból indul ki és az államvédelmi vizsgálattal konkretizálódik. A második etapban kerül sor magára a koncepciós perre, kiemelt ügyek esetében kihasználva a propagandisztikus hatást, nyilvános tárgyalás formájában. Végül az egész eljárást lezárják a rövid ideig tartó zárt tárgyalások, a mellékperek. A séma ugyan nem általános, mivel némelyik koncepciós ügyben nem merték kockáztatni a nyilvános főtárgyalást, vagy elmaradtak a mellékperek. A Grősz-ügyben azonban a három szakasz világosan elválik egymástól. Jelen kötet a vizsgálati, nyomozati eseményeket dolgozza fel. Az 1951 -es „szürke könyv", a per anyaga hozzáférhető a könyvtárakban. Terveink szerint a jövő év első felében fogunk megjelentetni Balogh Margittal a főperről egy korszerűsített, bevezető tanulmánnyal, magyarázó jegyzetekkel ellátott kötetet, amit reményeink szerint követni fog a mellékpereket feltáró kiadvány 2002 végéig. A koncepciós eljárás első szakasza rendkívül fontos. A lényegi kérdések ugyanis nem a tárgyaláson dőltek el, hanem a párt felső köreiben és az AVH előadóinak, vezetőinek asztalán. Maga Grősz érsek fogalmazta meg: „Azért nincs semmi értelme az ellenkezésnek, mert az ítéletet és a büntetés nagyságát úgysem a bíróság állapítja meg, hanem itt dől el [tudniillik az ÁVH-n]."

4 A vizsgálati szakasz lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassam, dokumentumokkal szemléltessem, milyen módszerekkel dolgozott az államvédelem, hogyan törte meg az emberek akaratát, hogyan érte el az együttműködést. A koncepciós eljárás első részének feltárása ugyanakkor fontos társadalomtörténeti problémát vet fel. Megkísérlem úgy szemlélni az ötvenes évek nyomozati és joggyakorlatát, ahogyan azt a középkortörténészek teszik.

5 Ezekben az ügyekben jelen esetben a Grősz József elleni eljárásban kulcsfontosságú a szereplők személyisége, azok egymásra hatása. A katolikus főpap, aki jelentős, sikeres egyházkormányzati múlttal, magas, tiszteletre méltó pozícióval került az ÁVH markába, ahol emberi 4 Lásd a 47. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 31. 5 Elsősorban a francia George Duby már magyarul is olvasható műveire gondolok: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp., 1978.; Andrée Dubyvel: Jeanne d'Arc perei. Bp., 1989.; Folytonos történelem. Bp., 2000. Duby néhány fontos munkáját, melyekben iskolapéldáját adja a forrásokból kibontható mély társadalomtörténeti kutatásnak, még nem fordították magyarra. Pl.: Les trois ordres ou l'imaginaire du féodalisme. (A három rend. A feudalizmus világképe.) Paris, 1978.; Philippe Ariès-vel: Historie du la vie privée. (A magánélet története.) 1-5. kötet, Paris, 1985.