Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

A László-féle jelentésekben gyakran előforduló evangéliumi szövegeket az 1996-ban a Szent István Társulat kiadásában megjelentetett Biblia" segítségével azonosítottam és jegyzeteltem. A jelentéseket László István később is kiegészítette, illetve Szerényi Sándor a feldolgozás közben lapszéli, sorközi megjegyzésekkel látta el azokat. Ilyen esetben dőlt betűvel és szövegkritikai jegyzettel hívtam fel az olvasó figyelmét az utólagos bejegyzésre. Néha László a már aláírt jelentését hosszasan kiegészítette utólagos gondolataival, magyarázataival. Ezek a kiegészítések a jelentés szerves részét képezik, ezért e részeket csak szövegkritikai jegyzettel jeleztem. Szerényi Sándor havijelentései (az 1953. szeptemberi jelentés nem került elő) nagymértékben támaszkodnak László István jelentéseire. Abban az esetben, amikor Szerényi hosszasan, szinte szó szerint a László-féle jelentést hozza, az ilyen részeket a szövegkritikai jegyzeten kívül eltérő betűtípussal jelezzük. Más alkalommal csak a jegyzetben utaltam arra a dokumentumra, ahonnan az egyházügyi előadó az információit kivonatolta (persze ott is előfordult, hogy részeket idézett szó szerint). A dokumentumközlés tördelésénél minden esetben László István és Szerényi Sándor szövegtagolását követtem. A Szerényi-féle jelentések közül az első kettőt a Pesti Hírlap 1991-ben már leközölte (1991. október 15., 16. és 17.), de az a publikáció nem tekinthető kritikai forrásközlésnek. A László István-féle kéziratos jelentések esetében csakis a II. fejezet legvégén közöltem egy legendát, mivel az. egyes jelentések forrástanilag nem térnek el egymástól és lelőhelyük is azonos. A bevezető tanulmányok és a közölt források esetében is néha problémát okozott a pontos levéltári jelzet megadása. Nem minden dokumentumot láttak el egyértelmű irattári számmal (pl. a jelentéseket sem iktatták), másrészt egyes levéltári iratok feltártsági, rendezettség! szintje sem teszi lehetővé egészen pontos jelzet megadását. Ilyen esetekben egyedül a fondszám, a közölt irat évköre és néha a levéltári dobozszám utal a dokumentum lelőhelyére. Ahhoz, hogy Magyarországon az ötvenes évek „egyházügyi hangulatát", illetve az erről készült jelentéseket történetileg fel lehessen dolgozni és publikálni lehessen, mindenekelőtt az „adatvédelmi törvényt" kell figyelmesen megvizsgálni. A rendszerváltozást követő első parlamenti ciklusban, 1992-ben született meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

3 szóló törvény, amely világosan rendelkezik arról, hogy személyes adatot (minden olyan adat, információ, amelyből az érintett személyre következtetni lehet) csak abban az esetben lehet nyilvánosságra hozni, amennyiben az érintett ahhoz hozzájárul, vagy azt törvény rendeli el.

4 Az 2 Biblia - Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Közreadja a Magyar Katolikus Püspöki Kar, Bp., 1996. 3 1992:LXIII. törvény. 4 Uo. II. fejezet 3. § (1) bekezdés a) és b) pont.