Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

A jelentések rendszere jól működött, azokat fontosnak tartották, komolyan vettékis László István folyamatosan, gyorsan adta lejelentéseit, ami arra utal, hogy ezt el is várták töle. László előszeretettel szedte pontokba kéziratait. Ezek sorrendje néha összekeveredett. Talán a jelentés sürgető leadási határidejével magyarázható, hogy nem volt ideje László Istvánnak jelentéseit átolvasni, korrigálni. A vasárnapi misék után megírta a jelentést, majd hétfőn valószínűleg le is adta. Szerényi is folyamatosan és gyorsan feldolgozta László jelentéseit. Balogh András prédikációjáról László István 1953. március 1-jei jelentésében számolt be. Ez is azt bizonyítja, hogy Szerényi nagyon gyorsan kézhez kapta a jelentést, mivel az 1953. március 3-án keltezett havi jelentésében már fel is használta László információit.

67 László István és más jelentők az ÁEH hierarchiájának fontos, de mégiscsak legalsó szintjét képezték. Szerényi és a megyei tanácsoknál működő egyházügyi előadók is csak egy közbülső szintet jelentettek. Az ő jelentéseiket és munkaterveiket az Állami Egyházügyi Hivatal előadói folyamatosan értékelték, javították. Ők határozták meg a következő feladatokat, tennivalókat. Információkat kértek egyes papok „antidemokratikus megnyilvánulásairól", felhívták az egyházügyi előadó figyelmét, hogy a közelgő egyházi ünnepek, megnyilvánulások alkalmából mire irányítsák megfigyeléseiket. Közölték az elhelyezett, funkcióikból felmentett papok adatait.

68 László és társai, illetve Szerényi jelentései közvetve akár a pártvezetés legmagasabb szintjéig is eljuthattak. A Kommunista Párt egyházpolitikai irányvonalának kialakításában az ÁEH elnökére jelentős szerep hárult.

69 Négy évvel az ÁEH felállítása után, 1955. július 11-én tartotta Horváth János elnök az MDP titkársága előtt beszámolóját az ÁEH addig végzett munkájáról. A titkárság megállapította, hogy az ÁEH még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokkal inkább támogatnia kell a pártot az „egyházi reakció elleni harcban". Fontos elvárásként fogalmazták meg, hogy az „Állami Egyházügyi Hivatal utasítsa a központi és megyei apparátusának munkatársait, hogy szorosabban dolgozzanak együtt a pártszervezetekkel és azoknak jogos kívánságait (adminisztratív természetűt is) a legnagyobb gonddal hajtsák végre ",

70 Ez a határozat természetesen már az 1955. évi „márciusi fordulatot" követő visszarendeződést tükrözi. Ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a legfelsőbb pártvezetés is fontosnak tartotta, figyelemmel kísérte az ÁEH munkáját, sőt az alsóbb szintek, az apparátus erősítését javasolta. Bár az Állami Egyházügyi Hivatal ellenőrizte az egyházak működését, ugyanakkor a társadalom egészét átfogó totális kontroll is kiterjedt az egyházakra, így a katolikus egyházra is. Az ÁEH-nak jelentők között eddig még nem ismerünk beszervezett ügynököket, de a László-féle besúgók jelentősége legalább akkora volt, mint az álLásd II. fejezet 14. számú es III. fejezet 2. számú dokumentum. BFL XXIII. 102. c. MOL 276. f. 53/134. öe. MDP PB ülésének jegyzökönyve (1953. szeptember 2.) MOL 276. f. 54/372. öe. MDP Titkárság ülésének jegyzőkönyve ( 1955. július 11.)