Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

te-c fel a Veress Pálnc Gimnázium igazgatónőjével a kapcsolatot egy rákosszentmihályi katolikus diáklány kilétének kiderítése érdekében, vagy talán Szerényi tudtával, esetleg éppen rá hivatkozva.

55 Más alkalommal a Varga Katalin Leánygimnázium igazgatónőjével járt el közösen, amikor megállapították, hogy egy gimnazista lány ügyét „át kell tenni az Allamvédelemhez"'.

56 Nem egyszeri eset, hogy László bizonyos ügyekben rendőri, államvédelmi beavatkozást tart szükségesnek.

57 Másokat is megbíz László a templomi megfigyelésekkel, hogy megsokszorozhassa magát. Néha még gyermekeket is bevon ebbe a tevékenységbe. „Beszéltem Dene elvtársnővel a XIV. kerületi tanácsházban. Ügy látom: hasznos lesz az összeköttetést fenntartani vele. Megállapodtunk abban, hogy beépít egy igen megbízható úttörőpajtást a katolikus diákmozgalomba. "

58 Hihetetlen energiával, érdeklődéssel végzi feladatát az idős pedagógus. A függelékben, a templomok felsorolásánál közzétett térképen nyomon lehet követni, hogy Krisztina körúti lakásától mekkora területet utazott be László villamoson és autóbuszon, hogy jelentéseiben képet adhasson a főváros katolikus életéről. Teljesítményét még emeli a tömegközlekedés korabeli gyatra színvonala, illetve lehetőségei, amikre László is gyakran panaszkodik. Utazásai során néha éppen a BSZKRT miatt hiúsult meg egy-egy tervezett megfigyelés.

59 Bár feltételezhető, de nincs arra adat, hogy Szerényi utasította-e Lászlót, hogy mely kerületeket figyelje meg elsősorban. A nyugdíjas pedagógus információi jelentős részét egykori működési területeiről, Rákosszentmihályról (XVI. kerület), a XIV. kerületből, valamint a belvárosi, polgáribb kerületekből szerzi. Nagy hangsúlyt kapnak a korábbi „úri" rétegek képviselői, az „ úri családok, úrijiúk, úriasszonyok, az úri népség".

60 Néhány szórványtól eltekintve nem szerepelnek ugyanakkor László jelentéseiben Csepel, Óbuda, Angyalföld, Újpest, Kőbánya, Ferencváros munkáslakta kerületei. Szerényi Sándornak elsőrendű feladatai közé tartozott viszont a kerületi tanácsokkal való kapcsolattartás, valamint a tanácsok egyházügyi munkájának koordinálása. A munkáslakta kerületeket általában maga ellenőrizte, többször is kiszállt a III., XIII., XX. és XXI. kerületbe. Az ipari jellegű kerületekben szerzett tapasztaltairól 1953 júniusi jelentésében részletesen is beszámol.

61 Hibaként rótta fel, hogy a tanács osztályai között nincs meg a kellő koordináció, hiányzik az összmunka, a kölcsönösség az egyházügyi feladatok körében. Szerényi a maga szintjén nem látja mindazt át, ami a kommunista pár', az államvezetés szintjén már összefüggéseiben látszik. Mindenki a maga helyén teszi a dolgát, a sok kis információból, amelyet László, a kerületi Lásd II. fejezet 2. számú dokumentum. 56 Lásd II. fejezet 14. számú dokumentum. 57 Lásd II. fejezet 3., 12. és 69. számú dokumentum. 58 Lásd II. fejezet 20. számú dokumentum. 59 Lásd II. fejezet 25. számú dokumentum. 60 Lásd pl. II. fejezet 5., 15., 24. és 39. számú dokumentum. 61 Lásd III. fejezet 6. számú dokumentum.