Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Népművelés, az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, a Rákosszentmihályi Értesítő, a Napkelet és a Budapesti Hírlap című lapokban. 1954-es önéletrajzában László születési éveként 1889 szerepel. Az önéletrajzból és az álláskérelemből egy egészen más László Istvánt ismer meg az olvasó, mint a 12 évvel korábbi életrajzból. Ezt a László Istvánt már ifjúkorában sem elégítették ki a társadalmi problémákra adott katolikus válaszok, és már a győri papneveldében Marxot és a Népszavát olvasta. A tanítóképző elvégzése után évekig tanított különböző népiskolákban, de már ezekben az években aktívan részt vett a szociáldemokrata munkásmozgalomban, rendszertelen időközökben cikkei jelentek meg illegális lapokban kommunista írókról, költőkről. 1919-ben magyar, történelem és földrajz szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1928-tól polgári iskolai igazgató, majd német nyelvi tanfelügyelő. 1945-ben belépett a Kommunista Pártba. 1949-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, felmentették iskolaigazgatói állásából, de továbbra is helyettesítő tanár maradt különböző iskolákban.

5 László István önéletrajza és álláskérelme is arról árulkodik, akárcsak jelentései, hogy szerzőjük egy rendkívül aktív, energikus egyén. 1953-ban már 63 éves, de még mindig helyettesít, ám tettvágyát ez sem elégíti ki, hanem hétvégeken, ünnepnapokon lelkesen járja a fővárosi templomokat, hétről hétre írja jelentéseit. Ugyanakkor az iskolai és párt-alapszervezeti életben is tevékenyen részt vállal. 1954-ben, 63 évesen még mindig állásért folyamodik. László István csak egy kis eleme a rendszernek, de indítékainak, tevékenységének megértése, egyben a rendszer megértésének is alapfeltétele. Hasonló kulcsfigura Szerényi Sándor. Róla meglehetősen keveset lehet tudni, bár a főváros egyházi életében 1951 és 1957 között meghatározó szerepet töltött be. Szerényi a Zemplén megyei Berzék kisközségben születetett 1904-ben. Apja, néhai Stenczel Sándor uradalmi gépészkovács volt. Szerényi Sándor hasonló szakmát tanult ki, ugyanis személyi lapján géplakatos szakképzettséget tüntettek fel. 1932 januárjától 1951 szeptemberéig a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-nél dolgozott. Mielőtt tanácsi alkalmazásba került (1951) függetlenített pártalkalmazott volt, erre nézve azonban jelenleg nincs több adat. Iskolai végzettsége hat elemi, majd két év egyetemi „bölcsészképzés" 1955-ig.

6 A közlekedési szakszervezetnek és a Magyar Kommunista Pártnak 1945-től volt a tagja. 195 1. szeptember 21-től 1957. már4 Nem lehet tudni, hogy milyen okból öregbítette magát László István egy évvel, de a helyes születési dátum kétségtelenül 1890. január 11. A Deák Gyula által összeállított köteten kívül ezt az évszámot tüntették fel László személyi kartonján is (BFL IV. 1420. m. Budapest Székesfőváros Tanácsi, majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai - Székesfővárosi tisztviselők és alkalmazottak nyilvántartásainak gyűjteménye), valamint az 1954. évi választási névjegyzékben is (BFL XXIII. 119. a. A Budapest Fővárosi Választókerületi Választási Bizottság iratai. I. 12/2/19). 5 BFL IV. 1420. m. 6 Szerényi Sándorról nem található adat sem a BFL őrizetébe került szakérettségisekre vonatkozó nyilvántartásokban (BFL XXVI. 124. Szakérettségis kollégiumok iratai), sem az ELTE levéltárában a kétéves egyetemi képzését illetően.