Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

között terjesztett „demokrácia- és szovjetellenes" verseiért.

182 Az ÁEH nem engedélyezte az 1954-es Mária-évvel kapcsolatos pápai körlevél kihirdetését, viszont augusztus 24-én hittan-pótbeíratásokat tartottak, aminek eredményeként 13-ról 27%-ra nőtt a hittanra beiratkozott tanulók számaránya.

183 Czapik Gyula egri érseket az Országos Béketanács Elnöksége október 9-én az Országos Béketanács tagjává választotta.

184 1953. október 27-én Nagy Imre miniszterelnök fogadta Czapik Gyula egri érseket, valamint Hamvas Endre szeged-csanádi és Papp Kálmán győri püspököt. A megbeszélés csekély eredményeket hozott az egyháznak. A püspöki kar körlevélben tájékoztatta a papságot az eredményekről. Megállapodás született arról, hogy 1954. január l-jétől 25%-kal csökkenni fog a papság kongruája, de azt még két és fél évig az egyház által az államnak felajánlott földek árából kiegészítik (így minden változatlan maradt). A meglévők mellett további papi szeretetotthonokat, üdülőket, gyógyhelyeket engedélyeztek az egyháznak. A megbeszélés értelmében nem kellett többé jelenteni az elsőáldozók, bérmálkozók adatait (azokat megszerezték máshonnan, például az iskoláktól), a kereszteltckről, házasulandókról sem kellett tájékoztatni az ÁEH-t (de ezek az adatok sem maradtak titokban). Valamivel több egyházi, liturgikus művet adhatott ki az egyház 1954-ben, mint korábban. Ha a nemzeti ünnepek (április 4.; május 1.; augusztus 20.; november 7.) vasárnapra estek, akkor a templomokban a vasárnapi istentiszteleteket meg lehetett tartani. A 30 évnél nem régebbi levéltári iratokat a katolikus egyház visszakapta, csakúgy, mint a könyvtárakat. Az államosított szolgálati lakások visszaszolgáltatására is ígéretet tettek, ezenkívül éven- te egy alkalommal 50%-os utazási kedvezményt kapott a papság.

185 Valójában csakjelentéktelen mértékben javult a katolikus egyház helyzete. A szerzetesek ügye, a Vatikánnal való kapcsolatfelvétel, a Mindszenty és Grősz érsekek ügyében hozott ítéletek felülvizsgálata, akárcsak a több száz börtönben szenvedő pap sorsa szóba sem került a Nagy Imrével történt megbeszélésen. Tény, hogy az ország lakói, így a papság is egyfajta enyhülést érezhetett 1953 júniusától, de ez az enyhülés csak átmeneti és felszíni volt. Képletesen szólva a kormányost ugyan kicserélték, de a motor, a fogaskerekek, a csavarok - a rendszer alkotóelemei - a régiek maradtak. Ahogy a templomokat járó besúgókat nem állították le, ugyanúgy tovább működtek a kiterjedt ügynökhálózatba beépítettek, a koncepciós perek „forgatókönyvírói", a nyomozók hada stb. A hivatalok, hatóságok, az egész rendszer már önmagát gerjesztve működött. Egy szélesebb körű változáshoz kevésnek bizonyultak Nagy Imre intézkedései. " Mécs László vizsgálati és peranyagai: Történeti Hivatal V - 111 727. Mécs László és társa; valamint: BFL XXV. 4. f - B 0638 /953 és 2076/90. Mécs László. Az Elnöki Tanács Mécs Lászlót a 004/1/1957. XII. 4. számú határozatával kegyelemben részesítette. 183 Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993,306. p. 184 MOL XIX-A-21-a. 2. doboz. 391/1953. Ein. 185 BFL XXIII. 134. 5. doboz.