Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

A katolikus egyházra nehezedő nyomás semmit sem enyhült 1952-1953-ban, hiába egyezett meg a püspöki kar az állammal, hiába tett esküt a népköztársaságra és annak kormányára, hiába teljesített minden megalázó parancsot. 1953. január 2-án Pétery József váci megyéspüspököt háziőrizetbe vették, majd április 6-án Hejcére internálták. Január 11-én a budapesti rabkórházban, a kistarcsai internálótáborban elszenvedett bánásmód következtében meghalt Meszlényi Zoltán esztergomi káptalani helynök. 1953. február 25-én közölte az ÁEH Hamvas Endre esztergomi apostoli kormányzóval, hogy az esztergomi szeminárium épületét a tanév végéig ki kell üríteni, és át kellett adni a néphadseregnek katonai nevelőintézet céljára.

173 A hitoktatás visszaszorítása az ÁEH egyik legfontosabb feladata volt. 1953 májusában Szerényi Sándor egyházügyi előadó az 1952-1953. évi hitoktatásról jelentette: „Egész Budapest területén az általános iskolákban 163 830 tanuló került beiskolázásra. Ebből hittanra beiratkozott 2229 tanuló. A beiratkozottak 1,4%-a. A félévben végzett felmérés idején 1586 fő járt hittanra, 28,8%-a lemorzsolódott, számszerűen 643 fő. Az év végére hozzávetőleges számítás szerint a lemorzsolódás megközelíti az 50%-ot. "

I74 1953. március 5-én meghalt a népek bölcs vezére, Joszif Visszarionovics Sztálin. Halálának hírérc még a templomok is elnémultak, üresen álltak. XII. Pius pápa koronázásánakjubileumára tervezett ünnepi miséket is el kellett egy héttel halasztani, mert a nagy generalisszimusz a ravatalon feküdt.

175 Sztálin halála után a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága óvatosan hozzálátott a személyi kultusz és hatásainak felszámolásához, és ugyanezt tanácsolták a kelet-európai országok vezetőinek is. 1953 május végén Rákosi Mátyás megkapta Moszkvában a szovjet elvtársak új iránymutatását, de ezek végrehajtásában nem mutatkozott következetesnek, csak némi módosításra volt hajlandó, gyökeres átalakításra nem.

176 Június 13-án egy nyolctagú magyar pártdelegáció utazott Moszkvába. Hosszas megbeszélések után körvonalazták a Júniusi határozatok" első verzióját, melyet az SZKP vezetősége is jóváhagyott.

177 A Moszkvából kiinduló „új kurzus", majd a június 1 T-i kelet-berlini munkásfelkelésről és a csehszlovákiai zavargásokról érkező hírek végül is a magyar pártvezetés hibáinak feltárásához és Rákosi pozíciójának meggyengüléséhez vezettek.

178 Július 4-én megalakult a Nagy Imre-kormány. A minisztertanács új elnöke expozéjában érintette a vallás ügyét is. Nagy Imre kifejtette, hogy a valláspolitikában a türelemnek kell érvényesülni és megengedhetetlennek tartotta adBalogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993,305. p. 174 BFL XXIII. 102. c. 0018/32/1953. 175 Szántó Konrád: A kommunizmusnak sem sikerült. Miskolc, 1992, 31. p. 176 MOL 276. f. 54/246. őe. MDP Titkárság ülésének jegyzőkönyve (1953. június 3.) 177 A moszkvai megbeszélésekről lásd: Jegyzőkönyv a szovjet és magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól (1953. június 13-16.) Közli T. Varga György. Múltunk, 1992. 2-3. szám. 234-269. p. I7X MOL 276. f. 52/24. öe. MDP KV ülésének jegyzőkönyve (1953. június 27-28.)