Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

1951 augusztusában az MDP KV titkársága ismét a klerikális reakció elleni feladatokról tárgyalt. Ez az 1950-es évekre oly jellemző dokumentum szemléletesen tükrözi a Rákosi-korszak bizánci légkörét.'

57 „A klerikális reakció elleni harcfeladatai I. U Az utóbbi hónapokban végrehajtott állami rendszabályok és mindenekelőtt a Grősz-per jelentősen visszaszorította a katolikus reakció pozícióit és befolyását Magyarországon. A Grősz-per minden eddiginél élesebben leplezte le a klérust, mint az amerikai imperializmus háborúra spekuláló legveszélyesebb ügynökeit hazánkban; minden eddiginél világosabban megmulatta a tömegek előtt a katolikus reakciónak a földesúri és tőkés uralmat visszaállítani akaró ellenforradalmi törekvését; lehetőséget adott a hívők vallásosságával űzött visszaélés leleplezésére és feltárta a papok és szerzetesek erkölcsi züllöllségét. Mindez politikai alapot adott egyrészt a püspöki kar elleni sikeres erőhatalmi fellépésre, másrészt a klerikális reakció elleni agitációnk és propagandánk fokozására. 2. /Az Állami Egyházügyi Hivatallal megteremtettük azt az állami operatív szervei, mely alkalmas a klérus tevékenységének hivatali ellenőrzésére és részben politikai irányítására. A június 28-i törvényerejű rendelet, mely a katolikus papok kinevezéséi a kormány hozzájárulásától teszi függővé, továbbá a papok fizetésrendezése a két legdöntőbb fegyvert ragadta ki a püspöki kar kezéből, mellyel régebben anyagilag és fegyelmi leg biztosították az alsópapság függőségét. Ugyanakkor lazult, s átmenetileg valószínűleg meg is szakadt a püspöki kar kapcsolata a Vatikánnal. A Grősz-per s a perrel kapcsolatos egyéb rendszabályok eredményeképpen az egész püspöki kar nyílt állam- és demokráciaellenes magatartásának a feladására, nyilvános behódolásra kényszerült a különböző püspöki nyilatkozatok, cikkek és pásztorlevelek s főleg az eskütétel tanúsága szerint. 3. /Az alsópapság körében erősödnek a demokratikus áramlatok és gyengül a püspöki kar befolyása. A Grősz-banda tevékenységét a papság köréből is sokan elítélték. Balogh Ferenc plébános Pécsmecsekszabolcs: »Legsülyosabb vétség, amelyet a hazávalszemben el lehel követni és ezért a legkomolyabb megtorlást is megerdemlik.« A veszprémi papi értekezlet határozati javaslatából: »Nemcsak államrendünk, hanem egyházunk ellenségének is tekintjük azt, aki az egyház és állam megegyezésének betűje vagy tartalma ellen szól vagy cselekszik.« Békemozgalomhoz tartozó papok is napokon keresztül nem mozdultak ki, vagy reverenda helyeit civilben járlak, mert: 157 MOL 276. f. 54/155. öc. MDP Titkárság ülésének jegyzökönyve (1951. augusztus 8.) A dokumentum teljes közlését az indokolja, hogy elősegíti a kötetben közölt jelentések jobb megértését, hiszen ebben a határozatban rögzítette az MDP azokat az egyházpolitikai irányelveket, melyek az ötvenes években végig érvényben maradtak.