Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

nonok 1952, címzetes apát 1961, protonotári­us kanonok 1979, főesperes 1987, szentta­más-hegyi prépost 1988. Fontos szerepe volt a hazai papi békemozgalom megszervezésében és vezetésében. VIRÁG FERENC (1869-1958) 1926 óta pécsi püs­pök. VIRÁNYI OTTÓ ( 1927- ) Esztergomban szentelték pappá 1951 -ben. Káplán Óbudán a Lajos utcai plébánián 1952-1956 között. Teológiai tanár Esztergomban 1956-1957-ig. Káplán Buda­pesten az újlaki plébánián 1957-1980 között. Az egyházi szeretetszolgálat ügyvezetője 1980-tól. Érseki tanácsos 1977-től, tisztelet­beli kanonok 1984-től. VITÁNYI GYÖRGY (1914-1972) 1941-ben szentel­ték pappá. 1953-tól 1958-ig plébános a zuglói Bosnyák téri plébániatemplomban. 1958-1972 között címzetes prépost, esperes, plébános a Szentimrevárosban. WERNER ALAJOS (1905-1978) a Regnum Ma­rianum papi közösség tagja, 1949-től házfőnö­ke. Zenetörténész, egyházi karnagy. 1928-ban szentelték pappá, 1936-ban került Budapestre, ahol az egyházzenei tanszakon tanított (1950-ig). A Regnum Marianum felszámolása után, 1951 -tői a Központi Papnevelő Intézet­ben tanított, majd 1953-tól Máriaremetén volt lelkész. 1961-ben a második regnumi perben 5 évre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. 1964 decemberében ismét letartóztatták és má­sodfokon 1 év 6 hónapra ítélték. ZAKAR ANDRÁS (1912-1986) Mindszenty József esztergomi érsek titkára. A Mindszenty-per harmadrendű vádlottjaként első fokon hat-, másodfokon négyévi fegyházbüntetésre ítél­ték. 1953-ban szabadult, ettől kezdve nyugdí­jazásáig (1957) budapesti lelkész. 1970-ben rehabilitálták. Ő volt az egyetlen pap, akiről még a Magyar Népköztársaság idején elismer­ték, hogy törvénytelenül ítélték el. ZAYMUS GYULA (1893-1967) fővárosi hitoktató 1920-tól. Megszervezte a budapesti XIII. kerü­leti Árpád-házi Szent Margit-egyházközséget, s felépíttette annak templomát 1929-ben a Le­hel téren. Itt plébános 1929-től 1958-ig. Szá­mos társadalmi és történelmi regény szerzője. ZICHY JÁNOS gróf (1868-1944) miniszter. 1892-ben jogtudományi doktorátust szerzett. 1894-től a főrendi ház tagja. 1903-ig a Nép­párt elnöke, 1906-ban csatlakozott az Alkot­mánypárthoz, majd a Munkapárt tagja lett. 1910 és 1913 között, valamint 1918-ban val­lás- és közoktatásügyi miniszter volt. A Mo­narchia felbomlása után legitimista politikus, 1934-ben Habsburg Ottótól az aranygyapjas rendet kapta. ZICHY NÁNDOR gróf ( 1829-1911 ) közgazdász és politikus. 1861 -ben Fejér vármegye alispánja. Az önkényuralmi rendszer idején Deák Ferenc híve, a kiegyezési tárgyalások aktív részese volt. 1865-1880-ig országgyűlési képviselő, majd a főrendiház tagja. Az 1895 januárjában megalakult katolikus Néppárt egyik vezetője. A Szent István Társulat elnöke. ZIMÁNYI GYULA (1879-1953) piarista szerzetes. ZSDANOV, ANDREJ ALEKSZANDROVICS (1896­1948) szovjet kommunista politikus. 1930-tól az SZKP KB tagja, a leningrádi városi pártbi­zottság vezetője. A második világháború alatt a leningrádi front katonai tanácsának tagja. 1945 után a szovjet ideológia irányítója. ZSIDAI ISTVÁN (1913-1977) 1937-ben szentelték pappá. Az 1950-es években káplán a budapesti Thököly úti Domonkos-templomban, plébános a Rákóczi úti Rókus-templomban 1958-1977 között.

Next

/
Thumbnails
Contents