Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

lomásozó magyar fegyveres csapatok vezetőjével, Oszlányi Kornél tábornokkal. További sorsa egyelőre ismeretlen. RAÁB KORNÉL ( 1910-1961 ) 1927-ben szentelték pappá. 1946-tól nyolc hónapig börtönben ült, mert „lázított" a demokrácia és a Szovjetunió ellen. 1953-ban káplán a budapesti Thököly úti volt Domonkos-templomban. RÁCZ ISTVÁN (1900-?) plébános, 1952-1956 között Rákosszentmihályi plébánián. RAJK LÁSZLÓ (1909-1949) magyar-francia szakos tanárnak készült, Eötvös kollégista. 1931 -tői tagja az MKP-nak. Többször letartóztatták, tanulmányait nem fejezhette be. 1937 és 1939 között Spanyolországban a Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljának politikai biztosa. 1941-ig Franciaországban internált. 1941-ben pártutasításra hazatért Magyarországra, ahol még abban az évben letartóztatták. 1944 szeptemberében szabadult, de a nyilasok már decemberben újra letartóztatták, és Németországba hurcolták. 1945 májusában érkezett haza. Tagja lett az MKP Központi Vezetőségének, és a Politikai Bizottságnak. 1946 márciusától belügyminiszter, 1948 augusztusától külügyminiszter. 1949 június elején letartóztatták, koncepciós perben halálra ítélték és október 15-én kivégezték. 1956-ban rehabilitálták. RAJKA Y SÁNDOR (1891-1966) plébános, 1940-1955 között a kőbányai Szent László-plébánián, címzetes kanonok. RAJZ MIHÁLY (1911-?) Plébános Pécelen 1944 és 1951 között, Soroksáron 1951-től 1953-ig, majd Hatvanba helyezték káplánnak. RÁKOSI MÁTYÁS (1892-1971) kommunista politikus. 1910 óta részt vett a munkásmozgalomban, az első világháború idején orosz hadifogságba esett, ott lépett be a bolsevik pártba. 1918-ban visszatért Magyarországra, a KMP alapító tagja. 1921-ben emigrált, csak 1924-ben tért illegálisan ismét vissza, részt vett a KMP újjászervezésében. 1925-ben letartóztatták, 8 és fél évre ítélték, 1934-ben büntetését életfogytiglanra szigorították. 1940-bcn kiadták a Szovjetuniónak. 1945 januárjában tért haza. 1945. febaiártól 1956. júliusig az MKP, majd MDP KV főtitkára, illetve elsőtitkára volt. 1945 és 1952 között miniszterelnök-helyettes, 1952-1953-ban a Minisztertanács elnöke. Az MDP KV 1956. július 18-21 -i ülésén leváltották PB-tagságáról, majd minden pártmunka alól felmentették. 1956-tól a Szovjetunióban élt, ott is halt meg. RAVASZ LÁSZLÓ (1882-1975) 1900-tól kezdte meg tanulmányait a kolozsvári Református Teológiai Akadémián és az egyetem bölcsészkarán. 1907-ben a sárospataki Teológiai Akadémia magántanára, majd 1921-ig a kolozsvári Teológiai Akadémia rendes tanára. 192 l-ben a budapesti Kálvin téri református egyházközség meghívta lelkipásztornak, ugyanakkor a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé választották, tagja lett a felsőháznak (19271944). 1925-től 1949 tagja az MTA-nak, 19371940-ben másodelnöke. Püspöki tisztségéről 1948-ban lemondatták, lelkészi állásából 1953-ban vonult nyugdíjba. RÉVAI JÓZSEF (1898-1959) marxista ideológus, kommunista politikus. 1918 őszén alapító tagja a KMP-nek. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, részt vett a KMP első kongresszusán, tagja volt a kongresszus titkárságának. Több alkalommal járt Magyarországon illegális pártmunkán. 1930-ban letartóztatták és 3 évi börtönre ítélték. Szabadulása után Prágába, majd a Szovjetunióba ment, ahol a Komintern munkatársaként dolgozott. A háború idején a Kossuth Rádió szerkesztője. 1944 őszén hazatért, tagja volt a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Főtanácsnak. 1945-től országgyűlési képviselő, a KV és a PB tagja. 1949 és 1953 között népművelési miniszter. 1953 júliusában felmentették a PB-ben és a kormányban viselt tisztségei alól, az Elnöki Tanács elnökhelyettese lett. 1956. október 31-én a Szovjetunióban távozott, 1957 áprilisában tért haza. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. RICHTER JÓZSEF ( 1900—?) a rákoskeresztúri plébános 1936 és 1955 között, címzetes esperes. RlMÓCZI ÖZSÉB (1895-1963) 1918-ban szentelték pappá. Városmajori plébános 1952-től 1963-ig. RÓTTA, ANGELO (1872-1965) szentszéki diplomata, 1930-tól 1945 áprilisáig budapesti apostoli nuncius. RÓZSAVÖLGYI LÁSZLÓ (1919-1987) 1942-ben szentelték pappá. Káplán a kelenföldi plébánián 1949-1957 között. 1960-tól 1963-ig, majd