Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

lasztották a KB-ba. 1938 és 1953 között belügyi, majd állambiztonsági népbiztos volt. 1941-1945 a Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettese, 1945-ben a Szovjetunió marsallja lett. 1946-tól miniszterelnök-helyettes. Sztálin halála után Hruscsovval és Malenkovval együtt a trojka egyik tagja, a miniszterelnök első helyettese és belügyminiszter. 1953-ban a hatalomért folytatott harcban elbukott, egy titkos perben halálra ítélték és kivégezték. BERNÁTH ELEMÉR (1911-1986) 1934-ben szentelték pappá. 1951-1957 között kisegítő lelkész a Farkasréten, majd 1957-1958 között a felső-krisztinavárosi templomban. BÍRÓ LAJOS PÁL (1906-1985) irodalomtörténész, nyelvkönyv- és szótáríró. A British Council ösztöndíjasaként két évet töltött az angliai Sheffieldben. Hazatérése után gimnáziumigazgató Léván (1942-1943). A második világháború után rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium sajtófőnöke. 1946-tól 1950-ig Budapest vidéki tankerületi főigazgató. Az 50-es években a zenei gimnáziumban és a Testnevelési Főiskolán tanított. 1958 és 1960 között a Bolyai Gimnázium tanára és igazgatója volt. Egyik alapítója és szerkesztője a Köznevelés című folyóiratnak. Fontosabb müvei: A Nemzeti Színház története 1837-1841. Bp., 1931; Express English. Bp., 1933; A modern angol irodalom története 1890-1941. Bp., 1942. BITTER ILLÉS (1868-1939) cisztercita apát alapította 1921-ben a Foederatio Emericanát, a katolikus magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségét. BLIESZNER ÁGOSTON ( 1882-1965), a józsefvárosi plébániatemplom plébánosa 1949-1952 között. BOÉR GÉZA (1894-1959) 1916-ban szentelték pappá. 1953-ban káplán a kőbányai Szent László-plébánián, majd a Mátyás-templomban. BOGA ISTVÁN (1888-1963) 191 l-ben szentelték pappá. Csíkszentdomonkoson volt plébános 1944-ig. 1945-1963 között kisegítő lelkész a XI. kerületi Szent Imre-plébánián. BOGNÁR FERENC (1916-?) pestszentimrei plébános 1951 és 1955 között. BOGNÁR JÓZSEF (1917- ) kisgazdapárti, majd párton kívüli politikus, közgazdász. 1947-től a Kisgazdapárt főtitkára, 1948-tól ügyvezető alelnöke. 1947-1949 között Budapest polgármestere. Több minisztériumot is vezetett (1946-1947: tájékoztatásügy; 1949-1953: belkereskedelem; 1953-1954: bel- és külkereskedelem; 1954-1956: belkereskedelem; 1956: külkereskedelem és egyben a minisztertanács elnökhelyettese). 1961-1969 között a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke. 1963 és 1987 között az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója. 1965-től az MTA levelező, 1973-tól rendes tagja. BOZÓ GYULA (1915-1987) 1939-től vidéken káplán, 1949 után Budapestre helyezték. 1951-1953 a Martinelli (Szervita) téri templomban működött. 1953 és 1957 között a pesti ferenceseknél templomigazgató, 1957 után a Tisztviselőtelepen, majd Rózsák terén plébános. A papi békemozgalom meghatározó alakja. BÖLE KORNÉL domonkos szerzetes alapította a Credo egyesületet 1921-ben. BRIS1TS FRIGYES (1890-1969) cisztercita szerzetes, irodalomtörténész. 1934 és 1949 között az MTA tagja volt. 1913-ban áldozópappá szentelték, 1914-től a rend budapesti Szent Imre Gimnáziumának tanára, 1935-től helyettes igazgatója, 1939 és 1948 között igazgatója volt. Néhány jelentősebb munkája: Assisi Szent Ferenc. Bp., 1927.; Fehér sas (színjáték). Bp., 1936.; Vörösmarty Mihály és az Akadémia. Bp., 1937.; Babits Mihály. Bp., 1941.; Szent Bernát pedagógiája. Bp., 1942. Brisits Frigyes nevéhez fűződik Vörösmarty Mihály összes müveinek kritikai kiadása is. Számos gimnáziumi olvasókönyv összeállításában közreműködött: Alszeghy Zsolt - Brisits Frigyes - Sík Sándor: Magyar irodalmi olvasókönyv a gimnázium és leánygimnázium 4. osztállyá számaira. Bp., 1938. BRUNÁRY FERENC (1904-1987) plébános, kanonok (1961) az újpest-kertvárosi Szent István-plébánián 1947-től haláláig. BUDAY BARNA (1870-1936) agrárpolitikus, publicista. 1892-ben lépett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) szolgálatába, 1926-tól az egyesület kéthetente megjelenő közlönyének (Köztelek) főszerkesztője és az egyesület igazgatója. 1906 és 1924 között nemzetgyűlési képviselő. 1931 -tői a felsőház tagja.