Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

ember szokott felvonulni, most több mint 400 ember vonult ki Sztálin elvtárs szobrához. A pártonkívüli vallásos zsidók körében is aggodalom nyilvánult meg amiatt, hogy Sztálin elvtárs halála folytán esetleg veszélyben van a béke. Ezzel kifejezésre juttatták Sztálin elvtárs iránti ragaszkodásukat és egyben maguk is Sztálin elvtársban látták a béke legfőbb megteremtőjét és zálogát. 4./ Sztálin elvtárs halálával kapcsolatos megnyilvánulások: a./ Ez alkalommal igen világosan megnyilvánult az alsópapságnak az állami feladatok támogatásában elfoglalt szerepe. Most, amikor sem az állami, sem az egyházi hatóságok felülről nem adtak utasítást arra, hogy az alsópapság miként reagáljon, mindenütt nagy bizonytalanság volt észlelhető. Még a nem ellenséges papok is ingadoztak, nem tudták eldönteni, hogy [mit] kell és mit nem helyes ilyenkor a részükről kezdeményezni. Többen telefonon érdeklődtek az iránt, hogy kitehetik-e a templomra a gyászlobogót és piros zászlót tehetnek-e melléje? A szószéken méltathatják-e Sztálin elvtárs életét? Mondhatnak-e imát érte? stb. (Fekete Sándor református esperes és Babocsa Endre, a katolikus helynökség provikáriusa

44 információja.) A kérdésekre adott válasz részünkről az volt, hogy belátásuk szerint járjanak el, a piros mellőzésével a fekete lobogót kitehetik a templomokra is. Egy pár helyen ki is tették, azonban többségükben nem reagáltak. Sőt voltak, akik úgy vélekedtek, hogy nem egyházi emberről van szó, nem helyes a templomi méltatása. A XII. kerületben (felső-krisztinai káplán) Csurgai József

45 plébánoshelyettes a tanács érdeklődésére azt mondotta, hogy szerinte nem volna politikus, ha megemlékezne Sztálin elvtársról vagy akár baloldali beszédeket mondana, mert a krisztinai rész reakciós hívekből áll. Ő inkább magánbeszélgetés közben agitálja a híveket a béke és a demokrácia ügye melletti megnyerésükre. A városmajori katolikus plébános, Rimóczy Özséb a zugligeti Kiscelli plébános és még többen mások úgy nyilatkoztak, hogy felülről nem kaptak semmilyen utasítást. Főképpen ez volt a jellemző, hogy „felső utasítás" elmaradására hivatkozva mellőzték a méltatást. Ez egyrészt az alsópapság szolgalelküségére, másrészt beállítottságukra mutat és arra, hogy ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk a jövőben. Annak érdekében, hogy az állami feladatokat az adott helyen becsületes hazafiakhoz méltóan felső utasítások nélkül is maradéktalanul támogassák. Bár az adott esetben ennek is voltak jelei. Szép számmal van értesülésünk arról, hogy egyes papok igen bensőségesen, a hívekkel együtt méltatták Sztálin elvtárs életét, mint a béke védelmének legnagyobb alakját. így pl. a VII. kerületi Fekete Sándor református esperes, a XII. kerületi Danhauser evangélikus, Szabolcska református, a