Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

A felekezeti iskolák államosítása és a kötelező hitoktatás megszüntetése az egyes egyházak sokmilliós hívősokaságát - lényegében a nemzetet többségét - érzékenyen érintette. Generációk nőttek fel, éltek úgy Magyarországon a szocializmus évtizedeiben, hogy hitüket - tartva a retorzióktól - csak félve, vagy schogysem gyakorolhatták. A kommunistáknak az sem volt elég, hogy eltörölték a kötelező hitoktatást, de a fakultatív vallásoktatást is állandóan korlátozták, nehezítették. Már a törvény kihirdetését követő első tanévben óriási nyomás nehezedett a szülőkre, hogy gyermekeiket ne írassák be hittanra. A vallásoktatásban részesülő gyermekek száma 1989-ig egyre csökkent.

73 Az 1951-ben felállított Állami Egyházügyi Hivatal évente elkészítette statisztikáit a hitoktatásra jelentkezettekről, munkaterveiből pedig sohasem hiányzott az a célkitűzés, hogy a vallásoktatást igyekszik visszaszorítani. Kétségtelen, hogy az egyház hagyományos pozícióvédő reflexe is jelentős szerepetjátszott az ellenállásában. 1948-ban a hatalom akkori birtokosai gyakran hangoztatták, hogy a felekezeti iskolák államosítása egy „haladó lépés a demokratikus átalakulás irányába". Valójában a több fenntartó által szervezett sokszínű, egyházi és világi iskolákból álló hazai oktatási-nevelési intézményrendszer helyébe az ateista állam oktatási monopóliumát, egy világnézet, sőt egy párt kizárólagos iskolai uralmát állították. Egyelőre semmilyen konkrét adat nem került elő arra nézve, hogy a Kommunista Párt vezetősége mikor hozott döntést, egyáltalán: kik hoztak döntést Mindszenty József esztergomi érsek letartóztatásáról. Rákosi is csak annyira „emlékezett" memoárjának papírra vetésekor, hogy „ 1948 nyarán már egyre világosabb volt, hogy törésre kerül vele [Mindszentyvel] a sor. Ekkor már csak a klerikális reakció volt az osztályellenség egyetlen szervezett ereje, s világos volt, hogy további előrehaladásunkat erről az oldalról fenyegetik még komoly nehézségek. Ezt az ellenség is tudta, s a különböző vallásos megnyilvánulások és egyre szaporodóbb körmenetek meg nyilvános istentiszteletek fokozatosan a népi demokrácia elleni demonstrációk jellegét kezdték ölteni. Mi nem maradtunk adósak, s minden alkalmat felhasználtunk arra, hogy Mindszenty és társainak antidemokratikus üzelmeire rávilágítsunk és előkészítsük a közvéleményt a velük való harcra. "

74 A legszűkebb pártvezetés Mindszentyt illető határozatának ugyan nincsen nyoma, de az biztos, hogy az MKP PB 1948. április 15-i ülésén a Donath Ferenc vezette „egyházi bizottság" kapott megbízást az egyház elleni harchoz egy kampánytervezet kidolgozására.

75 Májusban Péter Gábor már össze is állított Rákosi részére egy vaskos gyűjteményt az ÁVO dokumentumaiból és kiértékeléseiből, melyeket már 1945 óta gyűjtöttek a katolikus egyház vezetőiről és elsőA magyar katolikusok .szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990] 60. p. 74 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések. I. kötet, Bp., 1997, 516. p. 75 PIL 274. f. 3/142. őe. MKP PB ülésének jegyzőkönyve, 1948. április 15.