Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI
ni, a mai terhek megkönnyítésére. AIV. kerületi Linhard A." úti katolikus templomban 1953. II. 8-án a 9 órás misén a pap arról beszélt, hogy „nem az anyagi világ, hanem a vallásos lelki élet boldogít, mert ez erőt ad a szenvedések elviselésére". A Frangepán u.-i református lelkész arról beszélt, hogy ebben az istentelen világban nehezebb az élet, ha nem imádkoznak eleget az emberek. Az Egyetemi-templomban Folba volt tábori (legitimista) lelkész II. 22-én „sátáni indulatnak" nevezte a hitbeli kötelességek elmulasztását, az „uralkodás vágyát", de sátáni bizakodás és indulat az is, ha mindent isteni segítségtől várnak. Ezt az énekkar jajveszékelő könyörgése festette alá. "Elet ura meghaltál lelkünkre, a sátán országa most dől le." A „Szt. Ritá"-hoz szóló könyörgések és imák, amiket házilag szerkesztettek, szintén tele van ilyen kétségbeesett siránkozással. „Minden oldalról rohannak ránk a szorongattatások és sárba nyomják lelkünket." Vagy egy másik szöveg: „Szt. Rita légy könyörületes szorongattatásainkban és küldj segítséget szükségeinkben... Bánatot, könnyet hoztunk ma eledbe, vidd fel az égbe! - Szt. Rita sok bajunkban légy segítségünkre." Ilyen és ehhez hasonló hangnemben ébresztgetik a nélkülözés és szenvedés érzéseit, az irántuk való részvétet, amelynek éle rendszerünk ellen van beállítva. 25 3./ Végül, nem minden célzat nélkül az ellenség szeretetének terjesztése képezi a klérus alaphangját. A „Szt. Ritá"-ban pl. 1953. II. I -jén a nyolcórás misén Kerényi Lajos a központi szeminárium kispapja mint vendégszónok arról beszélt, hogy „sok mindent helyreállítottak a háború pusztításaiból, de egyet: a legfontosabbat nem tették központivá az életben. Ez a legfontosabb: a szeretet. Az igazi szeretet magában foglalja ellenségeink szeretetét is. Hányszor tapasztaltuk ennek hiányát ma olyanokban, akik folyton a bosszút emlegetik, vagy bosszúra készülnek akkor is, ha nem emlegetik. Nem jutnak el annak felismerésére, hogy igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal helyrehozni. Társadalmi megújulásról, szebb, jobb, társadalmi rendről csak akkor lehet beszélni, ha a szeretet úrrá lesz a lelkekben." 26 Mindenki előtt világos volt, hogy ez az osztályharc elleni állásfoglalás és a mai rend elítélését célozta. Az Egyetemi-templomban a központi papnevelde lelkiigazgatójának szintén az ellenség szeretete a vesszőparipája. Nem véletlen, hogy hasonló szellemben prédikált Kerényi Lajos szeminarista a fenti példából látva. A kispapok is ezt a vonalat viszik, ha kimennek meghívásokra. Ez átragad a többi templomokra is, melynek forrása a papnevelde. Ezt bizonyítja Nagy Ferenc II. 8-i beszéde, amikor a „hegyi" beszédből idézve hivatkozott: „Krisztus azt tanította, hogy szeretni kell el24 Nehezen olvasható. Linhard út nem létezett a IV. kerületben. Újpesten 1953-ban csak négy katolikus templom volt (a Szent István téren, a Virág utcában, a Megyeri úton és a Vécsey utcában). 25 Lásd II. fejezet 13. számú dokumentum. László István jelentésében csak utalt arra, hogy „megkönnyíteni ennek az énekszövegnek bekérését", de olyan részletesen nem idézett a szövegből, mint Szerényi. Az egyházügyi főelőadó tehát hozzájutott a szöveghez, vagy más megfigyelő is jelen volt a szentmisén.
