Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

ugyanazt adjuk meg embertársainknak, akármelyiknek kivétel nélkül. (Itt már közeledett a jelen levő előkelőségek felfogásához, s ahhoz a gyakran hangoztatott frázisukhoz, hogy nem volna szabad osztálygyülöletet hirdetni.) A következőkben sem került ellentétbe híveivel: inkább csak fontoskodott, mintsem perbeszállt azzal a polgári-úri felfogással, hogy az evangélium szerinti emberszeretet nem jelent előnyt az érvényesülésben s nem is talál viszonzásra. Ezzel szemben megállapította, hogy a krisztusi igazságban és tisztaságban szép igazán az élet. Mise után meg akartam tudni a pap nevét. A sekrestyéből bement a gyóntatószékbe, de nem világította ki a táblán nevét annak, aki bent gyóntat. A villannyal megvilágítható táblán ezek a nevek vannak: Simon László, Nyíri Tamás, Christ György, Mellau Márton, Németh Lajos. Megkérdeztem az oltárnál rendezgető kisfiút, hogy Németh Lajos főtisztelendő úr gyóntat-e mostan. Azt mondta, hogy megnézi; a sekrestyében fel van írva. Közbevetettem: „Az a főtisztelendő úr, aki a 11 órás misét mondta." - „Az a Simon Laci bácsi volt." - „O szokott tanítani téged?" - „Néha jön hozzánk" - ennyit mondhatott csak, mert a sekrestyeajtónál voltunk már. Nem mentem be Simon László gyóntatószékébe, mert újra itt van Nyíri Tamás s az ő esete újra szóba kerülhetett. A papok közül Mellau Mártont ismerem. Debrecenben a katolikus leányiskolák papi igazgatója volt; ő volt a katolikus lány- és asszonyegyesületek elnöke egyházi részről. Már jóval túl lehet 70 éven. (Mellau^ nem Mellan.) A sekrestyébe több vendég tért be állandóan. Amikor a ministránsflúval a sekrestyénél voltam, az ajtón egy öregúr jött ki s a folyosón azt mondta egy öreg barátjának: „Most aztán együtt leszünk újra a minisztériumban." Ez a hangnem, ilyen kijelentések egy-egy foszlánya itt éppoly sűrűn vagy még sűrűbben jut az ember fülébe, mint a pesti ferences templomban. László István BFL XXIII. 134. A Fővárosi Egyházügyi hivatal ügyviteli iratai. Kézzel írt tisztázatok, többnyire alá is írta őket László István.