Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

be prédikációját, hogy mindennapi vértanúságainkat viseljük Isten akaratában odaadó, teljes megnyugvással, hittel, lelki emelkedéssel, akkor méltók leszünk a vértanúk példaadásához. A vértanúkhoz, akik az egyház erősségei, az egyház isteni rendeltetésének bizonyítékai. Bizonyos célzatosság lehet ebben, s azt is feljegyzem, hogy a „mindennapi vértanúságukat" többször említette. De Szent István vértanú ünnepén kézenfekvő lehetőség, kínálkozó alkalom az, hogy a pap mai vonatkozásokra térjen át. így az elmúlt években István vértanú napján csupa olyan beszédet hallottam a templomban, amik elejétől végig át meg át voltak szőve politikai célzatossággal. Pataki csak beszéde végén tért át erre a vonalra. Arra számítottam, hogy a 12 órai mise prédikációjában valamivel közelebb jutok a probléma tisztázásához. Megvártam ezt a misét is, azonban most is Pataki káplán prédikált és ugyanazt a beszédet mondta el. Most kevéssé volt zavarban s nem kellett annyira küzdenie, mint először. A talányos mondatot („Az ellen mindenesetre élesen tiltakoznunk kellene, hogy a vértanú ruháit lábunk elé tegyék") ezúttal kihagyta. 9. Hogy Papp Ferenc kihívó reakciós szellemének mekkora hatása van paptársaira, s hogy Hites plébános vagy Hites többi káplánja mennyiben azonosítja magát Papp Ferenc kiállásával, általában, hogy mi van belül a plébánián, azt megítélni nemigen lehetett ennyiből. De valamiképp úgy hat az egész, mintha nemcsak a plébános őrizte volna meg enyhén reakciós, elég óvatos, önálló magatartását, de talán mások is. Erre nem csupán Pataki káplán magatartásából következtetek, de más - persze, bizonytalan adatom is van. A 10 órai misén szerepelt énekkarban valami palotaforradalomféle lehetett. Valakit vagy valakiket ki akartak seprüzni. 11 órától 12 óráig két fiatal káplán nem ült be a gyóntatószékbe, hogy az énekkari „úriasszonyok, úri családok" háborúskodását levezesse. Akivel a két pap tárgyalt, mind a volt úri középosztályhoz tartozónak látszott. A káplánok méltóságosoztak is két asszonyt. Végül mindnyájan hangoskodva nevettek, amikor 12 órára a válság elintéződött. A gyóntatást mint politikai befolyásolás lehetőségét aligha mulasztották volna el olyan papok, akik nagyon benne vannak a politikában. László István 72. 1953. december 31-i jelentés DECEMBER 31. Erre a hétre egyik megbeszélt célom az Ulászló utcai kápolna hittanmagyarázatának megfigyelése volt. Kedden értekezletünk volt, s csak később fejeződött be. így péntekre kellett halasztanom a látogatást. De csütörtökön volt időm, és kilátogattam. Csütörtök este énekpróba és litánia volt. Az énekpróba előtt megint gyermekszereplő - most 13-14 éves fiú - vezette a „szentolvasó" imádkozását. Nagyon buzgón szere-