Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

het mindaddig, amíg a világ meg nem tér Krisztus igazságához. De az egyén s az emberi közösségek boldogulásához szükséges a lelkek kegyelmi állapota is, amit az Istentől rendelt szentségek adnak meg. A szentek követésére van szükség. Nem véletlen, hogy amikor a közösségek vezetésére olyanok vállalkoztak, akik sem Krisztus igazságát nem ismerték el, sem a kegyelmi állapotot nem keresték, akkor nemcsak a meglévő, kialakult rend bomlott vagy semmisült meg, de Isten segítsége nélkül a társadalom éltető, alkotó erői is veszendők lettek. Nem alakult ki sem erkölcsi, de még gazdasági téren sem megmaradásra, állandósulásra alkalmas élet. Nem véletlen, hogy szentek uralkodtak, népeket szentek - Szent Eduárd,

315 Szent István - vezettek akkor, amikor a nagy országszervezések, az állandósulásra, fejlődésre alkalmas viszonyok kialakultak. Végül a befejezés: imádkozzunk, hogy Krisztus igazsága és a kegyelmi állapot erősödjék bennünk s a társadalomban. Megjegyzem: pontosan nem mondta meg, hogy mit ért a krisztusi igazságon, de azt variálta, hogy a szeretet, az alázatosság s a szerénység útján lehet eljutni oda. Még egy megjegyzésem van. Amikor a prédikáció elején azt említette, hogy a mai embereket Krisztus igazságára s a kegyelmi állapotra való törekvés helyett az anyagiasság s a politika foglalkoztatja, akkor az anyagiasságot nem úgy tüntette fel, mintha a fogalom marxista értelmezésére: az egyetemes materializmusra gondolna. A mértéktelen pénzharácsolást említette. Lehet, hogy akkor még enyhíteni akarta a klerikális-reakciós vonalat, amit aztán félreérthetetlenné, kihívóvá tett a prédikáció másik, nagyobb részében. A prédikációban voltak stiláris és szerkezeti zökkenők, de állíthatom, hogy az ilyen nehézségek ellenére híven és hitelesen foglaltam össze Papp Ferenc mai prédikációjának tartalmát. Fontosabb kifejezései is ezek voltak szó szerint. 2. Papp Ferenc prédikációja, illetve az egész 10 órai nagymise alatt gyóntatószékében volt Hites Ignác plébános. Csak ő gyóntatott. Mindig volt gyónó nála, de a gyónók nem álltak és vártak olyan nagy számban és nagy rendben, ahogy ez a Kun utcai, a városmajori s a Szent Imre herceg úti (volt cisztercita) templomban szokásos. Érdeklődtem Horváth káplánról. Horváthról sajnálkozva mondták, hogy áthelyezték innen. Sajnálják távozását, de annak örülnek, hogy megfelelő munkakörbe jutott. Balassagyarmaton lett plébános. Folytatni próbáltam: remélem, hogy a katolikus diákgondozásban utódát is segítik a női szervezők, akik Horváth idejében buzgólkodtak. Erről most nem kaptam felvilágosítást. (A 9 órai diákmisén nem itt voltam, hanem a Kun utcában.) 315 Szent Eduárd (1002-1066): kegyessége és a papság bőkezű pártfogása szerezte meg számára a hitvalló (The Contessor) melléknevet. Egyébként erélytelen király volt, normann kcgycnccire támaszkodott, ami hozzájárult ahhoz, hogy a normann Hódító Vilmos megszerezhesse az angol trónt. 1161 -ben a szentek közé iktatták. Egyházi ünnepe: október 13.