Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

sok után, 1948-1949 fordulóján, a Demokrata Néppárt is áldozatul esett a kommunista szalámitaktikának.

55 Az 1947-es választások után ismét napirendre került az egyházpolitika, ezúttal nyíltan a felekezeti iskolák ürügyén. Az események felgyorsulásának, a magyar kommunisták határozottabb fellépésének a hatalom megszerzése érdekében, kétségkívül az volt egyik legfontosabb oka, hogy 1947. szeptember 22. és 27. között a lengyelországi Szklarska Poréban megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform). Az értekezleten a jugoszláv elvtársak erős kritikával illették az olasz és francia kommunisták vezetőit „opportunista parlamentáris" politikájuk miatt. Ugyanakkor Zsdanov tolmácsolta a szovjet pártvezetés új helyzetértékelését, amely szerint a világ két részre oszlott: a béketáborra és az imperialista táborra. Zsdanov méltatta a jugoszláv és az albán kommunista pártot a fordulat terén elért jó eredményeiért, de elmarasztalta a többi kommunista pártot, köztük a magyar kommunistákat is, lassúságukért.

56 Gyilaszék és Zsdanov korholó szavaiból kiérthették a kommunista pártok vezetői, hogy Moszkva gyorsabb eredményeket vár. A hidegháború kezdetével egyre inkább eldőlt a kelet-európai népek sorsa. A Magyar Kommunista Pártot a választásokon elért eredménye is nyíltabb fellépésre bátorította. Az egyházakkal, elsősorban a katolikus egyházzal szembeni kommunista propaganda 1947 végére egyre inkább fokozódott. Az újabb támadások Révai József 1947. december 12-én a Zeneakadémián megtartott előadásával indultak meg. Révai „A demokratikus nevelés szelleme " című beszédében leszögezte: a nevelésnek állami feladatnak kellene lenni, annál is inkább, mert a felekezeti iskolákat az állam tartja el, azonban semmi befolyása nincsen azokban.

57 A beszéd jelezte, hogy a Kommunista Párt teljes körű támadásra készül mind a pártok, mind az egyházak ellen. Ilyen szellemben írta Rákosi 1948. január 9-én Farkas Mihálynak a katolikus egyházzal kapcsolatban: „Az egyházat is kezdik sarokba szorítani. Tegnap Mindszenty elnökletével volt egy úgynevezett »kispüspöki« értekezlet, amelyen elhatározták, hogy egyelőre nem hivatalosan felveszik a demokráciával - név szerint velem — a megbeszélést [sic]. A holnapi pártkonferencián, amelynek előkészületei eddig rendben lefolytak, erőteljesen oda fogok sózni neki. "

58 Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt budapesti funkcionáriusainak január 10-i értekezletén valóban bejelentette, hogy a klerikális Barankovics István 1949. február 2-án (egy nappal a Mindszenty-per kezdete előtt) emigrált Bécsbe. A Demokrata Néppárt fcbaiár 4-én jelentette be a parlamentben a párt feloszlását. Vö. Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp., 1985, 158. p. Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Budapest-Párizs, 1991, 138. p. és Curt Gasteyger: Europa Zwischen Spaltung und Einigung 1945 bis 1993. Bonn, 1994, 102. p. 57 Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Bp., 1989, 108. p. Révai beszéde is, és az iskolakérdés felvetése is alaposan elő volt készítve. Ezt bizonyítja Révai József és Alexits György levelezése is. Vö. PIL 274. f. 21/75. öc. 4-6. p. 58 PIL 274. f. 7/125. őc. Rákosi levele Farkas Mihályhoz. 1948. január 9.