Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

képviselőket az Isten, haza, szabadság és a magántulajdon szentsége sarkalatos elvének szem előtt tartásával küldötte a parlamentbe. "

41 A fakultatív vallásoktatás és az állami tankönyvek ügyét végül törvényjavaslat formájában nem tárgyalta a parlament. A kommunistáknak mégis sikerült kihasználniuk a vitát a kisgazdák ellen. Rákosi 1947. május 10-én Angyalföldön megtartott beszédét a Szabad Nép is közölte: „Hasonló kétértelmű magatartást tanúsít a Kisgazdapárt a szabad vallásoktatás kérdésében is. A szabad vallásoktatás ugyanúgy, ahogy az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban és a többi nyugati demokratikus államban megvan, a demokráciának lényeges alkotóeleme, és mint ilyent a Kommunista Párt természetesen helyesli és támogatja. Mi ennek ellenére ezt a kérdést az elmúlt két esztendő alatt nem vetettük fél azért, mert ismerjük a magyar nép vallásos érzését, és tudjuk, hogy ennek a kérdésnek a felvetéséhez az kell, hogy előzetesen alapos és hosszas felvilágosító munkával megnyugtassuk a hívőkel, hogy itt nincsen szó vallásellenes lépésről. '^

8 A kormány a hitoktatás és a tankönyvek kérdését - egyelőre - levette a napirendről. A fakultatív vallásoktatás és az egységes állami tankönyvek bevezetése csak az első lépést jelentette volna az állam oktatási monopóliumának megteremtéséhez, ami a nevelési és szellemi pluralizmust veszélyeztette. Ugyanakkor a heves egyházi tiltakozásokban (nem csak katolikus oldalról) érezhető az egyházak félelme az oktatás terén meglévő pozícióik elvesztése miatt is. 1947 késő nyarának két legfontosabb eseménye a Boldogasszony Évének megnyitása és a parlamenti választás volt. Mindszenty József esztergomi érsek a püspöki kar tagjainak jelenlétében, és mintegy 60 000 hívő részvételével, augusztus 15-én nyitotta meg Esztergomban a Boldogasszony Evét. A 20. század magyar katolikus egyháztörténetében talán az 1938. évi Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus mellett a másik legjelentősebb lelki, vallási esemény volt. A szentév vallásos rendezvényei 1948. december 8-áig tartottak. A rendőrség, a Kommunista Párt helyi szervei mindent elkövettek annak érdekében, hogy akadályozzák az ország különböző részein megtartott Mária-napokat. Néha a víz- és áramszolgáltatást szüneteltették a rendezvények idején, máskor a hívek közlekedési lehetőségeit igyekeztek korlátozni, hogy azok nehezebben érjenek az egyházi ünnepségek színhelyére. A hatalom erőfeszítéBalogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak - 1947 tavasza. Századok, 1973. 4. szám. 920-921. p. A Politikatörténeti Intézet Levéltára is nagyszámú tiltakozó levelet öriz többek között az állami tankönyvmonopólium és a fakultatív hitoktatás ellen. PIL 274. f. 7/244. őc. Tiltakozások egyházi ügyekben. 48 Szabad Nép, 1947. május 10. 1. p.: Emelni kell az életszínvonalat! Fizessenek a gazdagok! - követelte Rákosi Mátyás az angyalföldi gyűlésen.