Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

katona tért be a Teréz körúti Edison kávéházba, majd egy ott tartózkodó magyar nő miatt heves szóváltásba keveredtek, ami két áldozatot követelő utcai lövöldözésbe torkollott. Hamarosan megérkezett a GPU, az orosz katonai rendőrség. A hullákat fcldobálták egy orosz teherautóra, majd a körúti házak ablakaiból bámészkodó embereket beparancsolták lakásaikba. Kívánságuknak a háztetők fölé eresztett géppisztolysorozatokkal adtak nyomatékot. Valószínűleg akkor tévedt el az a golyó, ami fejen találta a fiatal Pénzes Istvánt, akit később úgy állítottak be, mint a két szovjet katona orvgyilkosát.

32 A korabeli sajtóhírek teljesen ellentmondásosak. A kommunisták lapja, a Szabad Nép, két nappal a „merénylet" után foglalkozott az eseménnyel.

33 A cikk szerint egy orosz tiszt és egy magyar lány meghalt az orvgyilkos golyóitól, valamint több orosz katona és járókelő is megsebesült. A merénylőt félig megégve holtan találták. Feltételezték, hogy KALOT-tag vagy cserkész. A cikk írója az esetet egyértelműen úgy értelmezte, mint ami bizonyítja a reakció erőinek felbátorodását, az elhúzódó Kiss Szaléz és társai per, valamint az Olofsson Piacid-ügy miatt. Az esettel kapcsolatos néhány ellentmondásra Havasy Gyula hívta fel a figyelmet.

34 A napvilágra került számtalan téves információnak

35 talán az lehetett az oka, hogy bár az egyházi szervezetek sorsa már korábban eldőlt, de hiányzott egy alapos ok a végrehajtáshoz. Ezt, mint már annyiszor a történelemben, most is a véletlen hozta meg. A Teréz körúti gyilkosságok váratlanul érték a kommunistákat, talán még a propaganda sem volt felkészülve az egységes koncepció tálalására, azonban az esetet mindenképpen fel akarták használni céljaik érdekében. Rajk László belügyminiszter - a SZEB szovjet vezetőjének, Szviridov altábornagynak a követeléseit

36 túlteljesítve - 1946 júliusában megkezdte a katolikus szervezetek feloszlatását. Rendelkezéseinek következtében mintegy 1500 egyesületet számoltak fel. A hitbuzgalmi egyesületek (pl. Rózsafüzér, Mária-kongregáció) erős ellenőrzés mellett egyelőre működhettek. Sorsukat azonban ezek sem kerülhették el, 1949-rc minden katolikus szervezetet felszámoltak Magyarországon.

37 Rajk rendeleteihez a Szviridov-jegyzék teremtett alapot, ugyanakkor a katolikus szervezetekkel kapcsolatba hozott elszigetelt „bűntények" (a gyöngyösi, kamaraerdei és Teréz körúti „gyilkosságok") alapján jogi paradoxonnak minősül másfélezer egyesület feloszlatása. Még ha minden esetben bizonyítani tudták volna a feltétele3

~ Révffy László visszaemlékezését „Teréz körút, 1946. június 17." címen közli a História 1998. évi 9-10. száma. 64-65. p. 33 Szabad Nép, 1946. június 19. 1. p.: Felháborító fasiszta orvgyilkosság a Teréz körúton. 34 A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990] 46-49. p. A szovjet jelentés is számos ellentmondást tartalmaz. Vö. Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerk.: Izsák Lajos - Kun Miklós. Bp., 1994,98-102. p. ' 36 Balogh Margit: A KALOTés a katolikus társadalompolitika 1935-1946. Bp., 1998, 199-200. p. 37 1948-ban a katolikus egyháznak még 7522 hitbuzgalmi egyesülete működött 708 584 taggal. Vö. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyhcizak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996, 195. p.